Képviselőházi irományok, 1906. V. kötet • 47-68. sz.

Irományszámok - 1906-52. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kaposvár-barcsi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

134 52. szám. jűleg, a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő vezetékek is erő­síttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után, csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések, az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt, csakis vasut­üzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbí­tására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére ille­tékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megítélése szerint kívána­tosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz, saját költségén, mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket meg­tenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek, s illetőleg amelyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Amennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkal­mával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybevétele kilométérenkint 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megálla­pított engedélytartam első 70 éve alatt követehető. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát, a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig, a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és az üzlet eredményeit rész­letesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §• Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges

Next

/
Thumbnails
Contents