Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.
Irományszámok - 1906-44. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a nyiregyháza-dombrádi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
44. szám. 469 II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/ooben (tíz per mille) állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 50 méternél (ötven m.) kisebb sugárral jiem szabad birniok. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épitési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költsógelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg jelen épitési és üzletberendezési feltételekben megállapitva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejt viszony okra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb emiitett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyes előzetes kórvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények ós viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A külön pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 2*5 méterben (két méter és ötven czentiméter) állapittatik meg. A vasút mindazon vonalrészeken, a hol az községek belterületén vezettetik, az utczák és közterek fekszinébe helyezendő s a mennyiben a pályaszinnel az utcza illetve tér fekszinét teljesen követni nem lehetne, a szükségessé váló kiegyenlítések (emelések és sülyesztések) az illető utcza vagy tér burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. A községek belterületén kívül eső, nem külön pályatesten haladó vonalrészeken a pályaszinnek szintén simulni kell az út színéhez s e tekintetben az uttulajdonossal kötendő szerződésben foglalt kikötések pontosan betartandók lesznek. A későbben foganatosítandó utcza-, tér- vagy utrendezések alkalmával köteles a vasút tulajdonosa pályáját a rendezés folytán szükségessé váló, s az utcza-, tér-, illetve uttulajdonos által megállapítandó mértékben illetőleg helyre saját költségén áthelyezni ós a pálya szinét felemelni vagy lesülyeszteni. Görbületeken a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig IV2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-jz lábas lejtőkkel létesítendők. A homoktöltések lejtői azonban — tekintet nélkül azok magasságára — V-f% lábasnál meredekebbek nem lehetnek. A bevágások lejtői általában az anyag nemének .és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. - --" -
