Képviselőházi irományok, 1906. IV. kötet • 20-46. sz.

Irományszámok - 1906-44. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a nyiregyháza-dombrádi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

460 44. szám. mélyeknek, az 1881. évi XLI. törvényozikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pálya épitése közben vagy bármikor azután is, a fentérintett tekintetekből s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módositásokat és kiegészitéseket is, foganatositani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya épitósét engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott egy év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése ós üzlete czélj kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási ós kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A magyar királyi államvasutak Nyíregyháza állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges átrakodó vágány létesítése iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1.339,000 K, azaz: Egymillióháromszázharminczkilencz ezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 250.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 22.300 korona kihasítandó, melyből 2.300 korona készpénzben, 20.000 korona pedig a helyi érdekű vasút építésére és