Képviselőházi irományok, 1906. III. kötet • 18-19. sz.

Irományszámok - 1906-18. Törvényjavaslat a Németbirodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó "Nyilatkozat" beczikkelyezéséről

18. szám. 5 4. A szerződő felek a részükről egymással szemben kiadott minden beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmat vagy korlátozást egymással kölcsönösen közölni fognak. III. A fennálló szerződés 1. czikkére vonatkozó határozatok a következőkkel egészíttetnek ki : 5. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a kézi lőfegyverek vizsgálati jegyeinek kölcsönös elismerése iránt megegyezést fognak létesiteni. 6. Oly nemesfémárúk, melyek kereskedelmi utazók által csupán mustrakép bemutatás czéljából a beviteli előjegyzési eljárásban a vám biztositása mellett vitetnek be ós ennélfogva a szabad forgalomba át nem mehetnek, a fél kivánságára a fémjelzési kényszer alól felmentendők, ha megfelelő biztositék nyujtatik, mely a mustráknak nem a megállapított határidőn belül való visszkivitele esetén elvész. 7. A Baldérschwang bajor községbe vagy ezen községből osztrák területen át Bajorország egyéb részeiből vagy ezekbe irányuló árúátvitel kezelése tekintetében a fennálló könnyítések érvényben maradnak. 8. A Magyarországon Tokaj községben és a tokaji borvidék egyéb községeiben termelt természetes borok (tokaji aszuborok, szamorodni) nem tekintendők a bor, bortartalmú és borhoz hasonló italok forgalmáról szóló, 1901. évi május 24-én kelt német birodalmi törvény (Reichs-Gesetzbl. 1901. 175. oldal) értelmében külföldi származású csemegeboroknak (délvidéki, édes boroknak). Ennek folytán nem alkalmazható reájuk az emiitett törvény 2. §-ának azon rendelkezése, hogy külföldi származású csemegeborok (délvidéki, édes borok) elismert pinczekezelésénél, ideértve a tartóssátételt is, egy térfogatrésznél nagyobb mennyiségű alkohol keverhető száz térfogatrész borhoz a nélkül, hogy ezen eljárás az élelmiszerek, élvezeti czikkek ós használati tárgyak forgalmáról szóló, 1879. évi május 14-én kelt német birodalmi törvény (Reichs-Gesetzbl. 1879. 145. oldal) 10. §-a értelmében borhamisitásnak vagy utánzásnak volna minősithető. Az 1901. évi május 24-én kelt, emiitett törvény 3. §-ának 3. pontja, 5., 13., 16. és 18. §-ai értelmében továbbá ezen törvény érvényességének területén tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógytokaji (Medizinal-Tokajer), tokaji aszú, szamorodni vagy a tokaji borvidék helységeire utaló egyéb elnevezések alatt forgalomba kerülnek, szárított gyümölcsöknek (kivonatokban vagy főzetekben is) vagy sűrített mustanyagoknak felhasználása mellett iparszerűleg előállítaná vagy utánozni, vagy ilyen italokat, a mennyiben azok az emiitett gyümölcsök vagy anyagok felhasználásával, ha nem is iparszerűleg állíttattak elő, eladni vagy árúba bocsátani. A tokaji borvidékhez tartoznak: a) Zemplén vármegye területén: Bekecs, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Bodrogkeresztúr, Kisfalud, Legyesbónye, Mád, Monok, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Ond, Petrahó, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegiloug, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kistoronya, Vámosujfalu, Végardó, Zombor, Bodrogzsadány községek területei; b) Abauj-Torna vármegyében: Abaujszántó község területe. IV. A fennálló szerződés 2. csikkéhez a következő határozatok vétetnek fel: 1. Árpának vagy árpamalátának a német vámterület szabad forgalmából való kivitelénél beviteli jegyek csak oly képen fognak kiadatni, hogy vám-