Képviselőházi irományok, 1906. III. kötet • 18-19. sz.
Irományszámok - 1906-18. Törvényjavaslat a Németbirodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó "Nyilatkozat" beczikkelyezéséről
18. szám. 211 borok) elismert pinczekezelósénél, ideértve a tartóssá tételt is, egy térfogatrésznél nagyobb mennyiségű alkohol keverhető száz térfogatrósz borhoz a nélkül, hogy ezen eljárás az élelmi szerek, élvezeti czikkek ós használati tárgyak forgalmáról szóló, 1879. évi május 14-én kelt német birodalmi törvény (Reichs-Gesetzbl. 1879. 145. oldal) 10. §-a értelmében borhamisításnak vagy utánzásnak volna minősithető. Az 1901. évi május 24-én kelt, emiitett törvény 3. §-ának 3. pontja, 5., 13., 16. ós 18. §-ai értelmében, továbbá ezen törvény érvényességének területén tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógy tokaji (Medicinal-Tokajer), tokaji aszú, szomorodni vagy a tokaji borvidék helységeire utaló egyéb elnevezések alatt forgalomba kerülnek, szántott gyümölcsöknek (kivonatokban vagy fűzetekben is) vagy sűrített mustanyagoknak felhasználása mellett iparszerűleg előállitani vagy utánozni, vagy ilyen italokat, a mennyiben azok az emiitett gyümölcsök vagy anyagok felhasználásával, ha nem is iparszerűleg állíttattak elő, eladni vagy árúba bocsátani. A tokaji borvidékhez tartoznak: a) Zemplén vármegye területén: Bekecs, Erdőbónye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Bodrogkeresztúr, Kisfalud, Legyesbónye, Mád, Monok, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Ond, Petrahó, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kistoronya, Vámosujfalu, Vógardó, Zombor, Bodrogzsadány községek területei; b) Abauj-Torna vármegyében: Abaujszántó község területe. A szerződés 2. czikkéhez. 1. Árpának vagy árpamalátának a német vámterület szabad forgalmából való kivitelénél beviteli jegyek csak olykópen fognak kiadatni, hogy vámértékük megállapításánál a legalacsonyabb vám fog alapul vétetni azon vámok közül, melyek az árpa egyes nemeire vagy felhasználási czéljaira mindenkor fennállanak. 2. A rongyok és a papirosgyártásra való egyéb hulladékok osztrákmagyar kiviteli vámja 100 kilogrammonkint a 960 koronát nem fogja meghaladni. 3. Egyetértés jött létre az iránt, hogy a czukortörvényhozás tekintetében a jelen szerződés határozatai a szerződő felek egyikét sem akadályozhatják az 1902. évi márczius hó 5-én kötött brüsseli egyezményből folyó kötelezettségeinek telj esitésóben. A szerződés 3. czikkéhez. 1. A szerződő felek valamelyikének ipari kószitményeit megillető elbánásból az annak területein külföldi anyagoknak feldolgozásával a vámkedvezményes kikészitési forgalomban előállított tárgyak nincsenek kizárva. A szerződő felek egymásközti forgalmában a jelen szerződés tarifáiban megállapított kedvezmények élvezete az azokban felsorolt azon árúkra nézve, melyek a kivivő országra nézve nagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak, csak abban az esetben fog származási bizonyítvány bemutatásától függővé tétetni, ha erre nyomós kereskedelempolitikai ok fenforog. 2. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy sem azon árúkra nézve, a melyekre a szerződés életbeléptével az egyik vagy a másik fél területén a tengeren való behozatalnál vámengedmónyek maradnak fenn, az összegre nézve továbbmenő, sem más árúkra nézve új, a tengeren való behozatalt 27*
