Képviselőházi irományok, 1906. II. kötet • 17. sz.
Irományszámok - 1906-17. Törvényjavaslat az autonom vámtarifáról
180 17. szám. harmadát képezi búzatermelésünknek, termelése nem oly átalános, mint a búzáé, nem is oly költséges s a két termék közötti értékkülönbözet elég jelentékeny arra, hogy az a vám megállapításánál figyelmen kívül ne hagyassék. Más viszonyok forognak fenn a kétszeres és a tönköly tekintetében, miután az előbbi rendszerint a búza és rozs keveréke, az utóbbi pedig körülbelül egyenértékű a búzával. Elméletileg buzavámjainknak oly magasaknak kellene lenniük, hogy a mi nagyobb és a kiviteli államok kisebb termelési költségei közötti különbözet kiegyenlittessék. Ezen különbözet nagyságáról a külforgalmi értékbecslések adnak némi felvilágosítást; volt ugyanis a búza értéke koronákban : «. t. i.». u- t ii. a Mvitt búza a behozatalban a kivitelben értéktöbblete 1897-ben 19-32 20-66 1-34 1898-ban 19-58 22-82 3-24 1899-ben 14-92 19-60 4-68 1900-ban 11-72 17-82 6-10 1901-ben 12-56 17-71 5*15 1902-ben 13*87 17-35 3"48 1903-ban 12-20 17'70 5*50 1904-ben .... . . . 15-19 18*50 3*31 átlag .. 14*92 19*02 4*10 Ezen nyolez évben jelentkező értékkülönbözetek 1*34—6*10 korona között ingadoznak s az átlag 4*10 koronát tesz. A búzának eddigi 3*57 K. vámja helyett, tekintettel a behozott és a kivitt árú értékkülönbözetére, 7*50 K. vám megállapítása látszik mellőzhetetlenül szükségesnek. Ugyanezen vámtétel alá soroztattak a kétszeres és a tönköly, mint a búzával körülbelül egyenértékű termékek. A búzát magasabb vámmal kell megterhelni, mint a rozsot, nemcsak azért, mert a német tarifa is így tesz, hanem egyrészt magasabb értéke miatt, másrészt pedig, mert a búza Magyarország főgabonanemüje s az alföldi síkságon nemcsak fő termény, hanem az ottani éghajlat alatt oly páratlan minőségben terem, mely a magyar búzalisztnek az egész föld kerekségén hírt szerzett. Végül egyenlő vám mellett több búza beözönlósének veszélye fenyegetne, mi a rozs árát nagyon nyomná, de nyomná a rozs-fogyasztást is, mely körülmény igen káros lenne azokra a vidékekre, melyek búzát termelni nem képesek ; a silányabb minőségű, tehát olcsó búza beözönlése következtében ugyanis a rozsfogyasztás csökkenne s ez a rozstermelő vidékeket válságba sodorná. Hogy gabona-, de főleg búzatermelésünknek a fentebb jelzett mérvű vámvédelemre szüksége van — különösen a felemelt németországi vámokra való tekintettel, midőn ez utóbbiak hatása következtében az eddiginél is nagyobb mértékben fenyeget a miénknél sokszorta olcsóbban előállított ós határainkhoz szállított tengerentúli-, oroszországi- és balkán-búza beözönlése, — ennek bizonyságául szolgálnak a búza-áraknak az utóbbi években tapasztalt erős hullámzása ós az időközönkint beállott nagymérvű árhanyatlások. így pl. volt egy qára a budapesti piaczon ós Wienben, koronákban:
