Képviselőházi irományok, 1906. II. kötet • 17. sz.
Irományszámok - 1906-17. Törvényjavaslat az autonom vámtarifáról
176 17. szám. Németországban 1000 lélekre csak 47 hektár szántóföld és kert esik, sokkal kevesebb tehát, mint Magyarországon. A szántóföld kihasználása tekintetében két szempont az irányadó: a vetésterületnek az ugarhoz való aránya s a termelés tárgyát képező termékek minősége. A vetésterület és az ugar aránya volt 1900-ban: A vetésterület Magyarországon hektár 12,390.103 i 900 Ugar hektár I 1,379.209 10-0 A magyar állam területe a határain elnyúló magas hegyekkél körülvett sík fekvésénél fogva a természet által mezőgazdaságfolytatására inkább van hivatva, mint tőle nyugatra Európa bármely állama. Lakosságának 77 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik s a mezőgazdaság még sokáig elsőrangú tényező fog maradni az állam gazdaságában. Az ország kontinentális fekvése a mezőgazdaság intenzív fejlődésót gátolja az által, hogy a hegyvidékek a sikságoktól elvonják a csapadékot, a mezőgazdaságra leginkább alkalmas lapályokon gyakori az aszály, párosultan nagy forrósággal. Ily éghajlat nem kedvez az ipari növények fokozottabb mérvű termelésének, a mi mellett ez utóbbiak felkarolásának útját állja még a, gyér népesség is. Éghajlatunknál fogva a legnagyobb fontossággal bir a gabonatermelés, mely az állam egész területén az 1895-iki felvételek szerint a szántóföld 6027, sőt az Alföldön még ennél is jóval nagyobb százalékát foglalja el. A gabonatermelést Magyarországon nem a kereslet irányítja, hanem a természeti tényezők utalnak arra. Ennek következménye a gabonának oly mérvű termelése, a mely tetemesen meghaladja a belszükségletet s a felesleg kivitel útján történő értékesítésre szorul. Magyarország legfőbb gabonanemei az értékes búza s a nagy hozamú tengeri, mig a rozs, az árpa s a zab viszonylag kisebb jelentőséggel birnak. Ezen főbb termények learatott területe volt hektárokban: az 1895/S évek buza 2,961.612 kétszeres . . . 242.813 rozs 1,219.670 árpa 1,084.095 zab 1,147.585 tengeri . • . . 2, 199.395 összesen . . 8,855.170 az 1890/4. évek átlagában 3,316.195 209.925 1,212.131 1,106.195 1,086.151 2,370.612 az 1895/9. évek átlagában 1900-ban 1901-ben 1902-ben Magyaroszágon: 3,290.834 146.066 1,121.227 1,060.020 1,036.397 2,461.448 3,564.070 141.172 1,113.736 1,079.566 1,081.590 2,588.418 3.588.088 143.308 1,131.118 1,084.884 1,082.256 2,586.843 3,622.094 132.486 1,134.589 1,090.894 1,084.311 2,544.599 1903-ban 3,734.076 126.715 1,133.833 1,111.618 1,123.597 2,662.432 1904-ben 3,695.360 125.631 1,117.102 1,090.161 1,094.139 2,358.762 9,301.209 9,115.992 9,568.552 9,616.497 9,608.973 9,892.271 9,481.155 Ezekre a. termékekre Magyarországon a learatott területnek több, mint 80°/o-a esik.
