Képviselőházi irományok, 1906. II. kötet • 17. sz.

Irományszámok - 1906-17. Törvényjavaslat az autonom vámtarifáról

156 17. szám. felelően korlátozható. Ez az intézkedés az árúforgalom lebonyolítása érdekében kívánatos. A 2. pont harmadik bekezdése az eddigi törvényben a vizi vámdíjak, továbbá a kikötői és hajózási díjak tekintetében foglalt elavult határozatokat megszünteti. Az eddigi törvény XVI. czikkének utolsó bekezdése, mely szerint az egy krajczárnál kisebb részek fizetésére nézve a mellékilletékeknél is az eddigi törvény XV. czikkében foglalt határozatok voltak érvényesek, a törvényjavaslatba nem vétetett át, mert a törvényjavaslat XX. czikke a mellékilletékeknek számba nem veendő, illetve kikeritendő legkisebb összegére nézve is intézkedik. XX. czikk. A XX. czikk a vámilletókek felszámításakor számba nem veendő, illetve nagyobb kerekösszegben beszedendő legkisebb részösszegeket (1. az eddigi törvény XV. czikkót) az összegek kikeritése czéljából némileg emeli. Ezen módosításnál annak csekély gazdasági jelentőségénél fogva csakis a kezelés egyszerűsítése volt mérvadó. XXI. czikk. A XXI. czikk, mely a göngysúlyra vonatkozó határozatokat tartalmazza, azt a legkisebb vámösszeget, melynek fizetése esetében göngysúly czímén levonásnak nincs helye, az eddigi 3 frt (= 7" 14 K) kikeritése mellett — különös tekintettel a tervezett gabonavámokra, jelesen a búza vámjára — 7"50 K-ban állapítja meg. XXII. czikk. Az 1899. évi XXX. t.-cz. 1. §-a 2. pont 1. bekezdése értelmében az 1878. évi XX. t.-cz.-nek az I-től bezárólag XXII-ig terjedő czikkeiben foglalt határozatoknak megfelelő állapot azon módosításokkal, melyek ezen határozatokon az 1887. évi XXIV. t.-cz, továbbá az 1891. évi XXIX., az 1892. évi XVIIL, az 1893. évi XLL, az 1897. évi VIII. t.-czikkek ós az 1899. évi XXX. t.-cz. 2. §-ában foglalt intézkedések által tétettek, 1897. évi deczember hó 31-ig hatályban marad, feltéve, hogy az ezen határozatoknak és törvényeknek megfelelő akkori állapotok és a viszonosság a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal való forgalomban változatlanul fenntartatik. A XXH. czikk második bekezdése az iránt intézkedik, hogy a törvény és vámtarifa a viszonosság tartama alatt egyoldalulag módosítható ne legyen, harmadik bekezdése pedig gondoskodik a végrehajtás során szükséges egyetértő eljárás biztosításáról. XXIII. czikk. Az 1899. évi XXX. t.-cz. értelmében a viszonosság tartama és feltétele alatt az osztrák származású árúk Magyarországon ugyanazon elbánásban részesitendők, mint a belföldiek. Ennek természetes folyománya az, hogy az osztrák árúk Magyarországon oly védelemben részesülnek a külállamokkal szemben, mint a magyar árúk. Éppen azért indokolt, hogy — természetesen ismét a viszonosság feltétele mellett — azon államokkal szemben, a melyek az osztrák hajókat vagy árúkat kedvezőtlenebb elbánásban részesítik, mint más államok hajóit