Képviselőházi irományok, 1906. II. kötet • 17. sz.

Irományszámok - 1906-17. Törvényjavaslat az autonom vámtarifáról

17. szám. 129 három éven át tartottak, az 1882. évi XVI. törvényczikk mellékletét képező és az 1882. évi június hó 1-én életbe lépett vámtarifának megál­lapítására vezettek. Ez az új vámtarifa visszaállította a gabonán eműeknek és az őrleményeknek az 1878. évi vámtarifában megszüntetett vámjait, melyek az 1853. évi vámtarifa tételeinek feleltek meg, és egyúttal magasabb vámtételeket állapított meg a legfontosabb ipari czikkekre, mint a pamut- és lenfonalakra és árúkra, gyapjú­árúkra, bőrre és bőrárúkra, vasra és vasárúkra, gépekre, vegyé­szeti segédanyagokra és árúkra stb. Ezenkívül tengeri kikötőink hajó- és kereskedelmi forgalmának élénkítése czéljából a gyarmat­árúkra, azoknak tengeren való behozatala esetén különbözeti vámok lóptettettek. életbe, a kávé, asszuszőlő stb. pénzügyi vámjainak egyidejű felemelése mellett. Ezek a felemelt pénzügyi vámok már az 1882. évi III. törvónyczikk intézkedései által lóptettettek életbe, melyek alapján 1882. évi márczius hó 1-től kezdve vámpótlékok szedettek az 1878. évi vámtarifa megfelelő tételei után. Az ásványolajok felemélt vámjait külön törvény (1882: XVIII. t.-cz.) állapította meg, mely 1882. évi szeptember hó 1-ón lépett hatályba. Az 1882. évi vámtarifa e szerint a korábbitól eltérőleg már határozottabb védvámos irányzatot követett. E mellett meg­alkotásánál az a törekvés is érvényesült, hogy a pénzügyi vámok újabb emelésével az állam jövedelmei is szaporittassanak. A tarifa az 1884. évi XXI. törvényczikk által módosíttatott, mely a szesz megadóztatására vonatkozó új intézkedésekkel kapcso­latban a sajtolt élesztő vámját felemelte. Az 1882. évi vámtarifa és az a mellett fennállott keres­kedelmi szerződések által teremtett vám- ós kereskedelmi poli­tikai helyzet azonban a külföldi államok által fontos kiviteli czikkeinket illetőleg életbe léptetett vámemelések következtében csakhamar lényegesen megváltozott. Németország 1885. évi vámtarifa-reformjával a termelésünket érdeklő czikkek közül különösen a búza, árpa, liszt, szerszámfa és fűrészárú, ló, tehén, ökör, sertés vámjait tetemesen, sok esetben több mint 100°/o-kal emelte. Hasonlókép felemelte Francziaország is a gabona és állatok vámjait. A külállamok vámpolitikájának ezen átalakulása követ­keztében az 1882. évi vámtarifa revíziója már 1885. évben meg­kezdetett, mely revízió azután az 1887. évi június hó 1-én hatályba lépett 1887. évi XXV. törvénycsikkel foganatosíttatott. Ez a törvényczikk nem egészen új vámtarifát léptetett életbe, hanem csak az 1882. évi vámtarifának módosításáról intézkedik. Ez a módosítás azonban igen mélyreható volt, a mennyiben nemcsak több mezőgazdasági czikkre, hanem az ipari czikkek egész sorozatára nézve emeltettek fel a vámok. Ezen vámeme­léseknél mérvadó volt az a szempont, hogy ha már nem sze­rezhetők vissza azok a piaczok, melyekről termékeink a vámkül­földi államok védvámos politikája és az egyre erősbödő tengerentúli verseny következtében mindinkább kiszorultak, legalább Magyar­ország és Ausztria fogyasztása biztosíttassák termelésünknek és Képvh. iromány. 1906—1911, H, kötet, 17

Next

/
Thumbnails
Contents