Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.

Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről

80 15. szám. 15. szám. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beezikkelyezéséről. Az 1889. évi XL. t.-czikkben foglalt pénzügyi egyezmény tartama, valamint az a határidő, a melyre ezt az egyezményt az 1897. évi XLII., az 1899. évi V., az 1899. évi XLVII, az 1900. évi XXXII., az 1901. évi XXIX. és az 1902. évi XXV. t.-czikk ideiglenesen meghosszabbitotta, lejárván: egyrészről Magyarország országgyűlése, másrészt Horvát-Szlavón és Dalmátországok országgyűlése között az 1868: XXX. t.-czikk. 70. §-ában rendelt módon közös megállapodással uj pénzügyi egyezmény jött létre. Ezen egyezmény Ő császári és apostoli királyi Felsége által is jóváhagyatva, megerősítve és szentesítve mint Magyarország és Horvát-Szia von és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe igtattatik, mint következik: . 1. §. Mindazok a követelések, illetőleg tartozásod melyek egyfelől Magyarország részéről Horvát-Szlavonországok irányában, másfelől Horvát-Szlavonországok részéről Magyarország irányában a múltra nézve, az 1903. évet is beleértve, az 1903. évi deczember utolsó napjáig bármi czímen fennállottak, kölcsönösen kiegyenlitetteknek tekintendők, úgy, hogy az 1904. január 1-ót megelőzött időből Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás nem létezik. ' 2- §• Az 1868 : XXX. t.-czikk 11. §-ában Horvát-Szlavon és Dalmátországok részéről elismert azon elv szerint, hogy ezen országok azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt közösöknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt az idézett 1868 : XXX. törvényczikkben közösöknek jelölt ügyek igényelnek, adókópessógük arányában volnának kötelesek járulni: ezen adókópességi arány a Magyarországban egyrészt ós Horvát-Sziavonországokban másrészt az 1893—1902. évek folyamán az egyenes adókból (hadmentességi díj és szállítási adó nélkül), bélyeg- és jogilletékekből, végre a dohány- és sójövedókből