Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.
Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről
,15. szám. 175 Ezek a vidékek nincsenek ugyan a természettől termékenységgel s gazdagsággal megáldva, de azért nyitva állanak tengerükkel a távoli országoknak s be vannak népesitve szellemi tehetségekben kiváló és erős testalkatú lakossággal, a mely messze földön hires munkás erényeiről. Ez a nép, a mely arra van utalva, hogy munkából, ipar-, forgalom- és kereskedelemből éljen, nem találja meg otthonában létezésének előfeltételeit, s ezért kényszerítve van arra, hogy a tengerentúli országokba vándoroljon. Ez a kivándorlás mindinkább nagyobb mérveket ölt, olyannyira, hogy terjedelmes vidékek csaknem teljesen meg vannak már fosztva a munkaerőtől, csakis azon okból, mert a népnek otthon nincs keresete. A forgalom, ipar, kereskedelem pedig kezdetét sem veheti oly vidékeken, a melyeknek éppen semmi vasúti összeköttetésük nincs. Ezen országok autonóm kormányát a gazdaság előmozdítására irányuló törekvésében nagyon gátolja a termékeny Száva-vidéken az a körülmény, hogy a Száva folyó mindeddig nincs szabályozva s dagályaival áradásokat okoz, a melyek folytán az ezen vidékek lakossága évről-évre megbecsülhetetlen kárt szenved. A beruházások a közös igazgatás összes ágaiban mint közös kiadások számoltatnak el. Horvát- és Szla\ onországoktól pedig követeltetik a kvóta összege, akár Magyarországon történt a beruházás, akár Horvát- és Szlavonországokban. Alulírott országos bizottság látván, hogy ezeknek az országoknak leszámolás utján beruházások czimén évenkint aránylag több lesz felszámítva, mint a mennyi itten tényleg beruháztatik, azt tartja, hogy czélszerü volna a kiadások ezen nemének elszámolására nézve egy külön eljárásban megállapodni olykép, hogy Horvát- és Szlavonországok csak annyival terheltessenek beruházások czimén, a mennyi hasznunk ebből tényleg volt. Fentartván magunknak e tekintetben nézeteinket a szóbeli tárgyalások alkalmával közelebbről kifejteni s javaslatainkat előadni, itten csak azt a tényt konstatáljuk, hogy ezen országok hozzájárulási képessége Magyarországgal szemben csökkent és hogy minden javaslatnak, a mely a beruházások jövőbeni elszámolására nézve tétetnék, az adóképesség eme csökkenésének szempontjából kell kiindulnia. Ezzel nyíltan és őszintén előadtuk nézeteinket s megtettük javaslatainkat a megújítandó pénzügyi egyezmény tekintetében. Ha mindezen javaslatokat egybefoglalja, nem fogja tőlük a magyar országgyűlés igen tisztelt bizottsága annak elismerését megtagadni, hogy szigorúan a kiegyezési törvény betűje- és értelméhez ragaszkodva arra törekszenek, hogy Horvát- és Szlavonországok pénzügyi kérdései a törvény és igazság szerint megoldassanak. Kelt Zágrábban, 1902. évi április 18-án. Horvát-, Szlayon- és Dalmátországok országgyűlésének országos bizottsága. Francisci Henrik s. Jc., Dr. Egersdorfer Sándor s. h. } élnöJí. előadó. A fordítás hiteléül: Budapesten, 1902. évi május hó 5-én. (P. H.) Dr. Szmodics Emil s. k., törvényszéki tolmács.
