Képviselőházi irományok, 1906. I. kötet • 1-16. sz.
Irományszámok - 1906-15. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről
15. száni. 95 7. alatti melléklet, az 1901/1905. országgyülésbeli £89. számú irománylioz. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát - Szlavón - Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről. Az 1889. évi XL. t.-czikkben foglalt, pénzügyi egyezmény tartama, valamint az a határidő, a melyre ezt az egyezményt az 1897. évi XLII., az 1899. évi V., az 1899. évi XLVIL, az 1900. évi XXXII, az 1901. évi XXIX. és az 1902. évi XXV. t.-czikk ideiglenesen meghosszabbította, lejárván: egyrészről Magyarország országgyűlése, másrészt Horvát-Szlavón- és Dalmátországok országgyűlése között az 1868 : XXX. t.-cz. 70. §-ában rendelt módon közös megállapodással új pénzügyi egyezmény jött létre. Ezen egyezmény Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége által is jóváhagyatva, megerősítve és szentesítve mint Magyarország és HorvátSzlavón- és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe igtattatik, mint következik: 1. §• Mindazok a követelések, illetőleg tartozások, melyek egyfelől Magyarország részéről Horvát Szlavonországok irányában, másfelől Horvát-Szlavonországok részéről Magyarország irányában a múltra nézve az 1903. évet is beleértve, az 1903. évi deczember utolsó napjáig bármi czímen fennállottak, kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintendők, úgy, hogy az 1904. január 1-et megelőzött időből Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás nem létezik. 2. §. • . Az 1868 : XXX. t-ez. 11. §-ában Horvát-Sziavon- és Dalmátországok részéről elismert azon elv szerint, hogy ezen országok azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt az idézett 1868: XXX. törvényczikkben közöseknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességük arányában volnának kötelesek járulni: ezen adóképességi arány a Magyarországban egyrészt és Horvát-Szlavonországokban másrészt, az 1893—1902. évek folyamán az egyenes adókból (hadmentességi díj és szállítási adó nélkül), bélyeg- és jogilletékekből, végre dohány- és sójövedékből befolyt nyers bevételek arányában az 1904. év január 1-étöl 1913. év végéig Magyarországra nézve 91-873 Horvát-Szlavonországokra nézve pedig . . ... . ... . . . 8-127 százalékban állapittatik meg.
