Képviselőházi irományok, 1905. I. kötet • 1-66., I-IX. sz.
Irományszámok - 1905-59. Összeférhetlenségi bizottság jelentése, gróf Keglevich István képviselő ellen Varságh Zoltán által bejelentett összeférhetlenségi ügyben
76 59. szám. A legmagasabb kézjegygyei ellátva leérkezett felségfolyamodványt Széll Kálmán tárgyalás alá vette s gróf Keglevich Istvánnak ugy az anyagi kárpótlásra támasztott igényére, mint intendánsi működésére és vagyoni viszonyaira kiterjeszkedő fölterjesztésében •—• utalva arra, hogy »gróf Keglevich István hosszú időn át nemes ambiczióval szolgálta a közügyek különböző ágait, hogy tekintélyes vagyonának nagy részét a művészetek oltárán áldozta fel, hogy magas társadalmi állásának megfelelő foglalkozás koránál és egyéb körülményeknél fogva részére nem könnyen található«, — a Felség engedélyét kérte arra, hogy gróf Keglevich István részére életfentartásul megfelelő kegydíj - adományozás iránt előterjesztés tétethessék. Az erre vonatkozólag hozott legfelsőbb reszoluczió ekkép hangzik: »A belügyministerium vezetésével megbizott magyar ministerelnököm előterjesztésére megengedem, hogy gróf Keglevich István az operaház és nemzeti szinház volt intendánsa részére megfelelő kegydíj engedélyezése iránt Hozzám előterjesztés tétessék. Kelt Schönbrunnban, 1903. évi Julius hó 3-án. Ferencz József s. k.« A legfelsőbb elhatározás folytán a kegydíj kérdését már Széll Kálmán hivatali utóda gróf Khuen-Héderváry Károly volt belügyminister vette tárgyalás alá s a pénzügyminister, valamint a ministertanács hozzájárulásával oly értelemben tett fölterjesztést, hogy gróf Keglevich István részére a m. kir. operaház ós a nemzeti szinház költségvetésének terhére évi 6000 korona kegydíj engedélyeztessék. Az idevonatkozó legmagasabb elhatározás szövege a következő: »A belügyministerium vezetésével megbizott magyar ministerelnököm előterjesztésére gróf Keglevich István, az operaház és a nemzeti szinház volt intendánsa részére, a magyar operaház és a budapesti nemzeti szinház költségvetésének terhére, jelen elhatározásom napjától kezdve évi hatezer korona kegydíjat engedélyezek olyképen, hogy a kegydíj összege oly arányban osztassák meg a két műintézet között, a mily arányban gróf Keglevich István illetményei a két szinház költségvetése között megoszlottak. Kelt Bécsben, 1903. évi október hó 24-én. Ferencz József s. k.« Ez alapon a kegydíj megfelelő módon folyóvá tétetett s azt Keglevich előleges havi részletekben a m. kir. operaház és a nemzeti szinház egyesitett főpénztárából fel is veszi. Budapesten, 1905. évi május hó 20. Tisza s. k. A magyar országgyűlés képviselőháza Összeférhetlenségi bizottságának Budapest.
