Képviselőházi irományok, 1905. I. kötet • 1-66., I-IX. sz.
Irományszámok - 1905-33. Miháli Tivadar képviselő és társai felirati javaslata
33. szám. i5 hogy mindazon megszorítások, merjek a közszabadság elvén faji és osztályérdekek bői alkalmaztattak, akadályaivá váltak az igazi alkotmányos szabadság kifejlődésének még a faj magyarságra nézve is. Legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy az 1867-iki kiegyezés óta többségben levő országgyűlési párt kormányai a szabadelvűség minduntalan hangoztatása mellett a közszabadságok megsértésében és megszorításában magukat még a szentesített törvények által sem feszélyeztettók. Az egyesülési ós gyülekezési jog törvénybe foglalása szándékosan elmiilasztatott és ezen kardinális szabadságjogok gyakorlása az állampolgárok nagy részére nézve a kormányok önkényétől tétetett függővé, miáltal ezek a jogok illusoriusakká váltak. A sajtó- ós szólásszabadság az igazi alkotmányosság eme két alkotmányjogi biztosítéka a lakosság túlnyomó többségére nézve hatályon kívül helyeztetett; országunkban, melyben alkotmánytisztelő és szabadságszerető népek laknak, a kormányhatalom évtizedek óta a politikai perek és politikai üldözések szakadatlan lánczolatát idézik fel. A legtöbb adót fizetők intézményének törvénybe iktatásával, úgyszintén a főispánoknak és főszolgabiráknak adott kijelölési jog következtében a törvényhatóságokban a polgárok önkormányzati joga megcsonkíttatott. A jogállam létfeltótele a törvénytisztelet. Mély keserűséggel eltelve kénytelenek vagyunk feltárni azt a tényt, hogy a Felséged által szentesített törvények közül nem hajtatnak végre azok, melyek a magát az állammal azonosító faj rosszul felfogott érdekével ellentótben lenni látszanak. A törvényekkel való ezen eljárás nagy veszedelmek csíráját rejti magában, mert megrendíti a polgároknak az állami rendbe és a törvény szentségébe vetett bizalmát. így különösen országos sérelmeknek kútforrása az a tény, hogy a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, a nemzet ünnepélyes Ígéretei alapján hozott 1868. évi XLIV. törvényczikk őszintén és az akkori törvényhozók intencziói szellemében nemcsak nem hajtatott ós nem haj tátik végre, hanem a nemzetiségi egyenjogúsággal merőben ellenkezően az ország lakosságának többsége nemzetiségének kiművelésében és kifejlesztésében rendszeresen akadályozva van. Az alkotmányosság elvével merő ellentétben a polgároknak tekintélyes része rendeletekkel megfosztatott azon legelemibb alkotmányos jogától, hogy törvények által elismert nemzetiségének kifejlesztésére és védelmére politikai pártokat alkothasson; felállíttatott az az alkotmányellenes tétel, hogy politikai programmok hirdetése csakis a végrehajtó hatalom előleges jóváhagyása mellett engedhető meg. Az állam érdekeinek az uralkodó párt és osztályérdekeivel való azonosítása következtében az állam érdekei úgy tüntettetnek fel, mintha ezen érdekek megkövetelnék, hogy a végrehajtó hatalom akadályokat gördítsen a nép művelődése és kulturális előhaladása útjába, akképen, hogy különösen újabb rendeletek és törvényjavaslatok által az anyanyelven való elemi oktatás majdnem lehetetlenné tétessék. A törvény ama rendelkezésével, hogy az állam akármily nemzetiségű polgárainak anyanyelvükön oktató iskolákat tartson fenn, a kormányoknak ily iskolák fentartását egyenesen kötelességévé tette. Kormányok azonban ezen kötelességük elmulasztása mellett a nem magyar ajkú polgárokat még abban is akadályozzák, hogy külön pénzáldozatok árán gondoskodjanak anyanyelvükön oktató iskolákról. Az anyanyelven oktató közép- és szakiskolák részben teljes hiánya mellett ki vagyunk téve annak, hogy az érdekeltek külföldön keresnek fel anyanyelvükön oktató iskolákat. A különféle hitfelekezeteknek alaptörvényekben biztosított önkormányzati jogai az államérdek ürügye alatt megsértettek; az egyházi hivatalos nyelveknek a valláserkölcsi nevelésben elvitázhatlan jogosultsága pedig kormányrendeletekkel megtámadtatott. Ugyancsak a polgárok anyanyelveinek az 1868 : XLIV. t.-cz. szellemével ós pozitív intézkedéseivel ellentótben teljesen tekinteten kívül hagyása következtében nemcsak a közigazgatás nehezíttetik meg, hanem az igazságszolgáltatás maga is
