Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.
Irományszámok - 1901-689. A Horvát-Szlavonországokkal megujítandó pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése
88 68.9. szám. '/• alatti melléklet a 689. számú irományhoz. Törvényjavaslat a Magyarország és Horvát- Szlavón .-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről Az 1889. évi XL. t.-czikkben foglalt pénzügyi egyezmény tartama, valamint az a határidő, a melyre ezt az egyezményt az 1897. évi XLIL, az 1899. évi V., az 1899. évi XLVIL, az 1900. évi XXXIL, az 1901. évi XXIX. és az 1902. évi XXV. t.-czikk ideiglenesen meghosszabbította, lejárván: egyrészről Magyarországországgyűlése, másrészt Horvát-Szlavón- és Dalmátországok országgyűlése között az 1868 : XXX. t.-ez. 70. §-ában rendelt módon közös megállapodással új pénzügyi egyezmény jött létre. Ezen egyezmény 0 Császári és Apostoli Királyi Felsége által is jóváhagyatva, megerősítve és szentesítve mint Magyarország és HorvátSzlavón- és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe iktattatik, mint következik: Mindazok a követelések, illetőleg tartozások, melyek egyfelől Magyarországrészéről Horvát-Szlavonországok irányában, másfelől Horvát-Szlavonországok részéről Magyarország irányában a múltra nézve az 1903. évet is beleértve, az 1903. évi deczember utolsó napjáig- bármi czímen fennállottak, kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintendők úgy, hogy az 1904. január 1 -ét megelőzött időből Magyarország ós Horvát-Szlavonországok közt semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás nem létezik. . 2. §. Az 1868 : XXX. t.-cz. 11. §-ában Horvát-Szlavón- és Dalmátországok részéről elismert azon elv szerint, hogy ezen országok azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és 0 Felsége többi országai közt közöseknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt az idézett 1868 :XXX. törvenyczikkben közöseknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességük arányában volnának kötelesek járulni: ezen adókópessógi arány a Magyarországban egyrészt és Horvát-Szlavonországokban másrészt, az 1893 —1902. évek folyamán az egyenes adókból (hadmentességi díj és szállítási adó nélkül), bélyeg- ós jogilletékekből, végre dohány- ós sójövedékből befolyt nyers bevételek arányában az 1904. év január 1-étől 1913. év végéig Magyarországra nézve 91'873 Horvát-Szlavonországokra nézve pedig 8427 százalókban állapíttatik meg.
