Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.

Irományszámok - 1901-CLXVI. Az 1901-1906-iki országgyülés berekesztő legkegyelmesebb trónbeszéd. Elmondatott 1905. évi január hó 4-én

476 CLXVI. szám. Az ezerkilenczszáznegyedik évi I. törvényczikk alapján eszközölt ideiglenes rendezés félmunkát képez, azt — a mint a pénzügyi helyzet megengedi —• az egész művet rendszeresen kiépítő végleges rendezésnek kell felváltania. Addig is azonban jelentékeny haladást mutat a múlttal szemben s a magyar állam tisztviselői iránt érzett áldozatkész jóindulatának fényes tanújele. Az állam számos sürgős beruházási szükségletén kivánt segíteni s az ország közgazdasági viszonyainak ujabb lendületet adni a beruházásokról szóló törvény, —• a közoktatásügyi, igazságügyi és belügyi téren felmerült néhány beruházási szükséglet mellett, túlnyomó részben oly közgazdasági természetű kiadásokat engedélyezett az, melyek a hazai mezőgazdaság, ipar és közlekedésügy hatékony előmozdítására s az ipar helyzetének, valamint a kereseti viszonyoknak megjavítására hivatvák. Különösen pedig a nagy összegek, melyek vízszabályozási és útépítési munkákkal kapcsolatos földmunkálatokra voltak engedélyezhetők, hatékony eszközt adtak kormányunk kezébe a tavalyi kedvezőtlen gazdasági óv által okozott bajok sikeres leküzdésére. A kérdések e két nagy csoportja mellett az anyakönyvi törvény módosítása ujabb lépést jelent a közigazgatás egyöntetűbbé, egyszerűbbé tétele terén; a marhasó árának ujabb leszállításáról, a Rába-szabályozó társulatról, számos helyi érdekű vasútról szóló törvények a közgazdasági fejlődésnek megannyi ujabb eszközét képezik; az Olaszországgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés örvendetes biztosítékot nyújt ezen velünk szövetséges viszonyban élő s számos közgazdasági órdekszállal egybefüzött nagyhatalommal való kereskedelmi viszonyainknak, mindkét fél jogos érdekeit kielégítő méltányos rendezése iránt. Végre a katonai alapítványi helyek szaporítására vonatkozó törvény, a katonai nevelésügy terén parancsunkra kormányzati utón foganatosított reformokkal együtt a magyar tisztekben ma még sajnálatunkra mutatkozó állandó hiány fedezését intézményszerűen biztosítja. Ezeken kívül számos fontos és sürgős javaslat állott tárgyalásra készen a képviselőház előtt. Ezeknek tárgyalására azonban nem kerülhetett a sor. A közelmúlt tapasztalatai arra indították a képviselőház nagy részét, hogy a házszabályok reformjának kérdését tűzze napirendre, s az ebből kifejlődött küzdelmek oly válságos helyzetet teremtettek, melyben a jelen országgyűlés munkaképességének helyreálltát nem lehet többé remónylenünk. Ezen helyzetben alkotmányos kötelességünknek tartjuk, hogy alkalmat adjunk az állásfoglalásra a nemzetnek. Tesszük ezt bizalommal eltelve a nemzetnek alkotmányos intézményeihez való ragaszkodása ós hagyományos politikai bölcsesege iránt. Király ós nemzet egyetértése és kölcsönös bizalma állította helyre a zavartalan alkotmányos élet feltételeit. S a nemzet szabad intézményeinek zavartalan, sikeres működése tette lehetővé a békés fejlődésnek mögöttünk álló áldásos korszakát. És ha most ez intézmények működése belső okokból akadályokba ütközik, a nemzetre hárul a feladat, hogy kinyilvánítsa akaratát. Ezen okoknál fogva kormányunknak előterjesztésére az 1901-ik évi október 24-ikére összehívott országgyűlésnek korábbi feloszlatását határoztuk el. Fogadják és vigyék küldőiknek őszinte királyi üdvözletünket. Ezzel a jelen országgyűlést berekesztettnek nyilvánítjuk. A másolat hiteléül: Budapesten, 1905. évi január hó 5-én. (P. H.) Huszár Adolf s. k, ministeri tanácsos, segédhivatali főigazgató.