Képviselőházi irományok, 1901. XXXVI. kötet • 681-703., CXXXII-CLXV. sz.
Irományszámok - 1901-682. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szlavóniai-drávavidéki helyi érdekű vasut vörösmajor-vočini fővonalának és vörösmajor-orahovicai, illetve humljáni-drenováci szárnyvonalainak engedélyezéséről
682. szám. 13 A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek ós épületek leírásának határozmányaihoz is alkalmazkodni köteles. Úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 2—2 példányban kell előzetes helybenhagyás végett felterjeszteni. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egj vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a vörösmajor—voeini fővonalon 18°/ 00-ben, az orahovicai szárnyvonalon lS^o/oo-ben, végül pedig a drenovaci szárnyvonalon 10°/ 0 o-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán általában 120 méternél kisebb sugárral nem szabad, birniok; a Vocin állomáson túl fekvő vonalrészen azonban a kanyarulatok sugarai kellően indokolt kivételes esetekben 80 méterig csökkenthetők. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czóljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olykópen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak' kivételes esetekben, ós ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a keresk. minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 3'io méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magasságához és anyagához képest, bezárólag 2's m. magasságig l 1 / 2 vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l ] /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egj lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapítandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá
