Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában

412 680. szám. birsaggal — tíz tallérig — büntethetők, vagyontalanság esetében megfelelő fogsággal. Bajorországban az igazolatlan iskolamulasztás büntetése minden egyes esetben 10—50 fillérnyi pénzbírság, melyet a helyi hatóság ró ki. Kétszeri büntetés után a további mulasztás bejelentendő a törvényszéknél, mely pénzbírságot 45 márkáig, esetleg 8 napra terjedő fogságot szabhat ki. A szigorúbb megtorlás elkerülésére azonban az ország egyes vidékein iskolai biztosok vannak alkalmazásban, akik a hiányzó gyermekeket otthon felkeresik ós iskolába vezetik. Badenben az iskolamulasztást a helyi iskolaszék indítványára a község elöljárósága bünteti, egy-egy napra 10—50 fillért róva ki; súlyosabb esetekben a pénzbírság 50 márka lehet, esetleg nyolcz napi fogság. Hessenben az igazolatlan iskolamulasztás napja első esetben 20 fillérrel, ismétlés esetében 40 fillérig büntethető az iskolai elöljáróság indítványára a község elöljárósága által; a kerületi hatóság a birodalmi törvény határozata szerint a pénzbírságot fogságra is változtathatja. Gazdák, ha cselédjüket a továbbképző iskolától elvonják, rendőrileg 2—20 márka pénzbirsággal büntettetnek. A nagyobb német államok ez intézkedéseiben, bár apróbb részletekben eltérnek is egymástól, a megegyező vonások eléggé jellemzik azt a felfogást, mely a tankötelezettség érvényesítésében Németországban általán irányadó. A mindennapos iskolázás többnyire nyolcz évi kötelezettséggel jár, s majdnem mindenütt még két-három évi továbbképző iskolázás következik, mai nap mindinkább szakszerű irányzattal. A népiskolából való elbocsátás rendszerint vógvizsgálattal van egybekötve. Nem eléggé készült népiskolai tanulók mindenütt egy további évre tankötelesek. Igazolatlan mulasztásokat a tanulóknál fegyelmi úton, a vétkes szülőknél és gazdáknál rendőrileg kisebb-nagyobb pénzbirsággal — mely egy esetben, pl. Weimarban, 150 márkáig terjedhet — vagy megfelelő fogsággal, több helyütt a községi gyámolítás megvonásával is fenyítik. II. FEJEZET. Az elemi népiskola két tagozata. 11. §. Ugy az 1868.: XXXVIII. t.-cz., mint a jelen törvényjavaslat 1. g-ában megszabott és kilencz évre terjedő tankötelezettségnek megfelelően az elemi népiskola szintén kilencz évre terjedő szervezettel bir akként, hogy ennek a hat évre terjedő mindennapi és három évre terjedő ismétlő tanfolyama egymáshoz szervesen kapcsolódik. A hat évre terjedő mindennapi és három évre terjedő ismétlő tankötelezettség természetesen mint minimum tekintendő; és így nincs kizárva annak a lehetősége, hogy ha valamelyik iskolafentartó, miként p. o. az erdélyrészi ág. hitv. evang. hitfelekezet, már most 8, sőt 9 évre terjedő mindennapi iskolázást tart fenn, ezen gyakorlatot továbbra is fentarthassa, természetesen azzal a kikötéssel, hogy a 13—15 éves korra eső ismétlő tanfolyamban a jelen javaslat 14. §-a 4. pontjában, illetőleg a 20—32. §§-ban az elemi népiskola ismétlő tanfolyamára megszabott feltételek a 8 vagy 9 évre kiterjesztett mindennapi tanfolyam keretében szintén megvalósíttassanak. 12. §. Ezen szakasz évi nyolcz, illetőleg kilencz havi iskolai szorgalomidőt állapítván meg, hatályon kívül helyezi a népoktatási törvény 53. §-át