Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-680. Törvényjavaslat, a népiskolai közoktatásról szóló 1868:XXXVIII., és a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. t.-cz. módosítása tárgyában

680. szám. 401 népiskolai tanítói állás ideiglenes betöltésére jogosítja. Azonban az alapvizsgálatot tett tanítójelölt legfeljebb csak két évig működhetik mint ideiglenes tanító. Az iskolafentartók ilyen tanítójelöltet még ideiglenesen sem alkalmazhatnak kétszer egymásután. 80. §. Bármilyen jellegű elemi népiskolai rendes tanítói (tanítónői) állásra ezentúl csak olyan egyén alkalmazható, illetve választható, a ki a tanítóképesítő szakvizsgálatot állami vizsgáló-bizottság előtt sikerrel letette és annak alapján tanítói oklevelet nyert és a ki magyar állampolgárságát igazolja. Csak az így alkalmazott tanítók léphetnek be az orsz. tanítói nyugdíjintézet rendes tagjai sorába. Az állami tanítóképesítő szakvizsgálat czélja a szoros értelemben vett tanítói szakműveltséget, tanítói és nevelői készséget kipuhatolni. Ezen vizsgálat nyelve magyar és tárgyai közé a nevelés- és tanítástanon, továbbá a tanítási gyakorlaton kívül beveendők: a magyar nyelv ós irodalom, hazai történet és földrajz, alkotmánytan. Az a jelölt, a ki nem-magyar tannyelvű képző-intézetben végezte a tanfolyamot, a nevelés- és tanítástanból, a tanítási gyakorlatokból, ide nem értve a magyar nyelv tanítási gyakorlatát, az illető intézet tannyelvén is leteheti a képesítő szakvizsgálatot. A tanítói oklevélbe, a mely az állam hivatalos nyelvén adandó ki, a tanítóképesítő alapvizsgálaton a hit- és erkölcstanból nyert érdemjegy bejegyzendő. A tanítóképesítő szakvizsgálat díjmentes. 81. §. A vallás- és közoktatásügyi minister minden, a jelen törvény rendeléseinek megfelelően szervezett tanító- vagy tanítónőképző-intézet mellé állami tanítóképesítő szakvizsgáló-bizottságot alakít és e bizottságok szervezetét rendeleti utón állapítja meg. Az állami tanító- ós tanítónőképző-intózeteknél az állami tanítókópesítő szakvizsgáló-bizottság elnöke rendszerint az illető tankerület kir. tanfelügyelője, vagy annak a vallás- ós közoktatásügyi minister által kirendelt helyettese; tagjait tanító- és tanítónőkópző-intézetek igazgatóiból, tanáraiból, tanfelügyelőkből, kiváló népiskolai tanítókból és más szakegyénekből ugyancsak a vallás- ós közoktatásügyi minister nevezi ki. Felekezeti tanító- ós tanítónőképző-intézeteknél e bizottság áll: egy a vallásos közoktatásügyi minister által az illető felekezeti főhatóság meghallgatásával kinevezett elnökből és helyettes elnökből s a minister által ugyanily módon kinevezett tagokból (szakbiztosokból); továbbá az illető felekezeti főhatóság által a ministernek bejelentett s ez által megerősített tagokból. A felekezeti főhatóság által bejelentett tag megerősítését a minister csak abban az esetben tagadhatja meg, ha ellene oly alapos kifogások merültek fel, melyek működését állami szempontból aggályossá teszik, vagy ha a bejelentett tag nem bir legalább is az ezen törvény 7 0. §-ában megszabott képesítéssel. A minister által felekezeti képzőintézethez kinevezett tagoknak lehetőség szerint az illető felekezethez tartozóknak kell lenniök. A megerősített és kinevezett tagokból az elnök — esetleg helyettes elnök — esetről-esetre úgy alakítja meg a vizsgáló-bizottságot, hogy abban a minister által kinevezett tagok, a felekezeti hatóság részéről kirendelt tagokkal egyenlő számban legyenek. Képvh. iromány. 1901—1906. XXXV. kötet. 51