Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-659. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, rágalmazás vétsége miatt följelentett dr. Várady Károly országgyülési képviselő mentelmi ügyében

•Míg., 659. szám. vTíÖÍSlM 29 A közlött iratok tanúsága szerint Medveczky József és több társa, ezek között dr. Yárady Károly is, 1896. évben a kir. belügyministerhez »fegyelmi jelentés« czímen egy kérvényt adtak be, mely kérvény 72.196/1896. sz. a. lett iktatva, továbbá dr. Várady Károly ügyvéd ellenjegyzésével Medveczky József 1896. évben »sürgős kérvény« czím alatt újólag egy beadványt nyújtott be a kir. belügyministerhez, mely beadvány száma 77.501/1896. Ezen két beadványban a gödöllői választókerülethez tartozó újpesti képviselőválasztásra jogosultak 1897. évi névjegyzékének összeállítására vonatkozólag az összeiró-bizottság tagjai, Zsoldos János és Boskovitz Alajos ellen különböző panaszok emeltettek, egyben pedig az összeíró küldöttség tagjaival szemben a következő kitételek foglaltatnak, ós pedig a 72.196. sz. beadványban: »hamisító összeíró küldöttségi tagok«; »a közszabadságnak, a polgári jognak és törvényeknek üzletszerű lábbal taposóit üldözzük«; »a két összeíró küldöttségi tagnak köztudomású lelki durvasága, és az elmeháborodottaknál tapasztalható, minden erkölcsöt és kötelességérzetet megvető furfangja« ; »ezeket a hamisításokat csak akkor lehetne tévedésnek mondani«; a 77.501. számú beadványban; »Az 1897. évre érvényes országos képviselői választói névjegyzéket 600—700-ra menő egyén jogtalan becsempészése, illetőleg kihagyása által fertelmesen meghamisították* ; »azonban eme 600—700-ra menő bűncselekmény a szédelgő törvénytiprásnak csak egyik része« ; »akkor ugyanis stb. a meghamisítások megszüntetésére«. A nyomozás anyaga szerint mind a két beadványt dr. Várady Károly fogalmazta, az elsőt saját személyében alá is írta, a másodikat mint ügyvéd, csak Medveczky József meghatalmazottjaként ellenjegyezte. Ezen beadványok folytán Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi választmánya 1896. évi 94. sz. a hozott határozatában kimondja, hogy a fegyelmi eljárás megindítását elejti és a beadványokban használt, a rágalmazás megállapítására alkalmas kifejezések miatt folyamatba teendő bűnvádi eljárás megindítására a budapesti kir. ügyészséget megkeresi. A budapesti kir. ügyészség 1902. évi 28.500. sz. a. ez ügyben a nyomozást elrendelte, 1903. évi 38.247. sz. a. pedig a nyomozást megszüntette. A budapesti kir. ügyészségnek a nyomozást megszüntető 38.247/903. sz. határozata ellen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, mint a központi választmány elnöke felfolyamodással élt, mely felfolyamodás következtében a budapesti kir. főügyészség 1904. évi 38. sz. a. hozott határozattal kimondotta, hogy a felfolyamodás elutasítása mellett a budapesti kir. ügyészség 1903. évi 38.247. sz. határozatát, az 1871. évi XXXIII. t.-cz. 27. §-ának b) pontja alapján fölülvizsgálja, a határozatot megváltoztatja ós a budapesti kir. ügyészséget az eljárás perrendszerű folytatására utasítja. Ennek következtében most dr. Várady Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése, az eljárás folytathatása czóljából kéretett. Fölemlítendő, hogy Medveczky József és társai bűnvádi följelentést is tettek Zsoldos János és társai ellen, mely följelentés folytán a vizsgálóbíró 1900. évi 53.161. sz. a. hozott határozattal terheltek ellen a bűnvizsgálatot elrendelte, de a budapesti kir. büntető törvényszék vádtanácsa közbevetett felfolyamodás folytán 1901. évi 480. sz. a. a vizsgálóbírói határozatot megváltoztatta és a vizs-