Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-678. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasutvonal engedélyezésének megtörténtéről

678. szám. 303 hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágá­nyának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekin­tetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való hasz­nálata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes jegyfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében ós nevezetesen annak 17. ós 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-ón 18.091. szám alatt kelt közmunka- ós közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s k. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasút vonalán 5.000 folyóméter állomási mellék­vágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Breznóbánya forgalmi kiinduló és Bikás-kitérő állomáson előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörösfenyőfából állítandók elő. Ezen talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: A folyóméterenkint 23"6 kilogramm nehéz aczélsinekkel készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2'2o m., vastagság = 0"i4 m., alsó széles­ség = 0'2o m. és végül felső szélesség: midazon talpfáknál, a melyeken alátétleme­zek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = O'ie m., az alátét­lemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0'i4 m. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjaira nézve a vonat­kozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetót és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetve beszerzés. előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkal­mazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsinek követelhetők. Az elrendeléshez képest esetleg egyes fontosabb útátjáróknál a sínszálak, illetve vezérgerendák vagy vezérsinek közt, valamint kellő szélességben a sín­szálak külső széléhez csatlakozóan is kőburkolat lesz előállítandó, a melynek ter­jedelme, neme ós minősége esetről-esetre fog megállapíttatni. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához legalább 1 / 3-ad részben kavics használandó, 2 / 3-ad részben pedig homok, vagy megfelelő minőségű, el nem porladó vassalak használható, s ezen beágyazásnak a sinek talpa alatt legalább 0'25 méter vastagsággal és a síntalpak magasságában legalább 2'so méter szélességgel kell birnia. A váltók és keresztezések fom'csbeágyazása a sinek talpa alatt 0*30 méter legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozási vonalrészeken előállítandó fel­építmény, váltók ós keresztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és szabályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes TO#aw?/kilométerenként — de kivéve a csatla­kozó állomásokon előállítandó vágányokat — 40 (negyven) köbméter beágyazási

Next

/
Thumbnails
Contents