Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-678. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasutvonal engedélyezésének megtörténtéről

300 678. szám. tátik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak olymérvű ós irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő' szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá, avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszínig számított legalább 0"eo m. magas felültöltéssel állítandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű ós magasságú víz levezetésére szolgálnak — bezárólag 2"o m. nyílásig betoncső-átereszek is lesznek építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Betoncső-átereszek felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — vasutaknál kisebb nem lehet, mint 1 'o (egy) méter. A betoncső-átereszek készítéséhez csakis portland-czement használható, melynek keverési aránya a homokkal kevert kavics-mennyiséghez viszonyítva 1 : 6-ban, a csövek alatt — azok külön alap-falazatainál pedig 1 : 10-ben állapíttatik meg. A homok és kavics keverési arányát esetről-esetre, a tényleg felhasznált anyagok minőségének megfelelően kell meghatái-ozni, de kívánatos, hogy azok keverési aránya lehetőleg 2 : 4 legyen a csőátereszeknél, 4 : 6 pedig ezen átereszek külön alapfalazatainál. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2o m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállítandók, az illető szabányokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számítandók és szerkesztendők. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra ós rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habaros nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netalán előforduló esetekben történendő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — fából vagy vasból lesznek előállítandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszer-