Képviselőházi irományok, 1901. XXXV. kötet • 640-680., CXV-CXXXI. sz.

Irományszámok - 1901-676. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a kaposvár-barcsi helyi érdekű gőzüzemú vasut engedélyezésének megtörténtéről

262 676. szám. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények, önként órthetőleg, érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre ós azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészítő részei a nópjog oltalma alatt állanak. Végül köteles ez engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet ós a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalvonatkozólag az 1873. évi II. törvényczikkben megállapítvák. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, uti málnáikkal együtt ingyen szállítandók. 17. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magvai' királyi minister kívánatára, a magyar királyi postát szállítani köleles. A postaszállítás feltételeit az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága ós alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXX. törvényczikk alapján engedélyt kap ós kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda-, távbeszólőés viilamosjelző-berendezóseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására ós azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távírdákat, távbeszélőket és villamosjelzőberendezéseket illetőleg, szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445 szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét gépező építési és üzletberendezési feltótelekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat ós a kilométer-szelvényeket az 1: 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett, oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt, az alábbiak szerint illetékes postaés távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi