Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.

Irományszámok - 1901-635. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szatmár-nagybányai helyi érdekű vasut szatmár-batizvasvárii vonalszakaszának engedélyezéséről

635. szám. 503 általában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, bidjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és üveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények ós munkák is minden körülmények közt teljesen hordkópesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosasa, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltóteleknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy O'so méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább O'so m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-cement, homok és víz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vashordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes társaság a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek ö'is m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Az őrházi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei, 5 cm. vastag kavicsborítással látandók el. Az állomásokon a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási ós vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű