Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.
Irományszámok - 1901-618. Törvényjavaslat, a kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű gőzüzemű vasut engedélyezéséről
4 60 618. szám. A megvalósulásra kilátást ez a tervezet csak az 1898. óv folyamán nyert, a midőn a kecskémét—lajosmizsci vasúti összeköttetés előmunkálataira, és pedig akkorában villamos üzem alapul vétele mellett Török Emil és Gerster Béla mérnökök nyertek engedélyt, a kik egyúttal a Kecskemét város területén tervezett villamos városi vasútra Tegze Gyula kecskeméti lakos részére megadott előmunkálati engedélyt is megszerezték. Emez engedélyek alapján előmunkálati engedélyesek a Kecskeméttől Lajosmiszéig, illetve Kerekegyházáig vezetendő villamos helyi érdekű vasútnak, valamint a Kecskemét város belterületén tervezett városi vonalrésznek műszaki műveleteit is elkészítették, melyek alapján a közigazgatási bejárás 1898. évi deczember havában megtartatott. Időközben Kecskemét város törvényhatósági bizottsága az 1900. év február havában hozott határozatában elfogadván a tervezőknek azt a javaslatát, hogy a kecskeméti városi villamos vasút tervezete a kecskémét—lajosmizsei helyi érdekű vasút tervezetétől különválasztassék, és az ekként önálló vállalatként létesítendő kecskémét —lajosmizsei helyi érdekű vasúton a teherforgalom gőzerővel eszközöltessék olyképen, hogy az ily vonatokhoz személyszállító kocsik is csatoltassanak, a kizárólag személyszállító vonatoknál pedig akkumulátoros, vagy sűrített levegővel hajtott kocsik, vagy bármi más automotoros kocsik is alkalmaztassanak: a vasút ügye új stádiumba került, s az 1900. évi november hó 16-án megtartott engedélyezési tárgyaláson a kecskémét—lajosmizsei helyi érdekű vasút engedélyezési feltóteleit az állandó vasutengedélyezési bizottság már ezen az alapon hozta javaslatba. A további tárgyalások során azonban előmunkálati engedélyesek a vasút tervezetét módosították, a mennyiben a teherforgalom lebonyolítására a gőzmozdonyú üzemet fentartva, a személy-, podgyász- és a gyorsárú-forgalom lebonyolítására gőzmotoros kocsik járatását vették kilátásba, még pedig akképen, hogy a budapest—lajosmizsei helyi érdekű vasut-részvénytársaság és a tervezők között e részben létrejött megállapodások értelmében, a motoros kocsik a budapest—lajosmizsei helyi érdekű vasúton is — tehát egészen Budapestig közlekednének, másrészt pedig Kecskeméten a magyar államvasutak személypályaudvaráról indulnának ki. A helyi érdekű vasút tervezetében beállott lényeges módosítások folytán 1903. évi július hó 6-án ujabb engedélyezési tárgyalás tartatott. Tekintettel arra, miszerint a helyi érdekű vasút által átszelendő vidék gazdasági és egyéb helyi viszonyai az első közigazgatási bejárás óta némely tekintetben megváltoztak, ennélfogva és Kecskemét város e részben előterjesztett kérelmére a kecskémét—lajosmizsei fővonalra folyó évi márczius havában, a kisnyir—kerekegyházai szárnyvonalra pedig a közigazgatási pótbejárás június havában tartatott meg. Miután a szárnyvonal a kilátásba vett vezetés folytán 500 méterrel fog megrövidülni: kikötöttem azt a jogot, hogy a vonalrövidülésből s az ennek folytán elhagyandó műtárgyakból eredő 20.000 koronányi költségmegtakarításnak a tartalékalapba való refundálását a helyi érdekű vasút engedélyeseitől követelhessem. Van szerencsém megjegyezni, hogy a helyi érdekű vasúton a motorkocsi-üzem tervbe vett berendezésével kapcsolatban ennek az üzemnek a budapest—lajosmizsei és a kecskémét—tiszaughi helyi érdekű vasutakon való kiterjesztése is tervbe vétetett. A kiterjesztéssel kapcsolatos kérdéseknek 1903. évi július hó 21-én megtartott tárgyalásán, továbbá az ezeket követő iratváltások során, valamint az engedélyezési tárgyaláson létrejött megállapodások közül a lényegesebbeket a következőkben van szerencsém ösmertetni: A •/• alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasút a magyar királyi államvasutak Kecskemét állomásából, mint forgalmi végpontból
