Képviselőházi irományok, 1901. XXXIV. kötet • 554-639. sz.

Irományszámok - 1901-605. A könyvtári bizottság előterjesztése a könyvtárnak az 1901-1906. országgyülés II-ik ülésszaka alatti gyarapodásáról, használatáról és számadásairól, valamint a következő költségvetésbe felveendő javadalmáról

344 605. szám. ülésszak tizenkilencz hónapja folyamán, a Háznak 176 tagja által a Házból kölcsönképpen hazavitt könyvek szakok szerint így oszlanak meg: Bl. Törvények, rendeletek, parlamenti nyomtatványok 169; B2. jogi lexikonok, gyűjteményes művek 16; B3. politikai jogbölcselet és jogtörténet 55; B4. magánjog, kereskedelmi és váltójog 69; B5. büntetőjog 50; B6. közjog és közigazgatás 395; B7. nemzetközi jog 47; B8. nemzetgazdaság és pénzügy 324; Cl. egyetemes történet 55; 02. magyar történet 170; 03. külföldi történet 159; D. Földrajz és statisztika 66; Al. könyvészet 6; A2. szótárak, encyclopaediák 21; A3. irodalom és röpiratok 120; A4. folyóiratok 176; összesen 1.898 mű. A törvényhozás munkássága visszatükröződik a könyvtár használatában. A fenti kimutatás szerint a legtöbb kikölcsönzött mű a közjog és közigazgatás körébe esik. Háromszázkilenczvenöt mű ez. Ezután legtöbb nemzetgazdasági és pénzügyi munkát használtak a Ház tagjai. Itt a Házban, a könyvtárban használt kötetek összege 2.850. A kikölcsönzött és a helyben használt köteteket összegezve, — nem számítva a házelnöki engedély mellett nem képviselők által használt könyveket, — az elmúlt ülésszak alatt használtatott összesen 5.910 kötet. A képviselőház könyvtárában levő országgyűlési iratok levéltári feldolgozása után, a könyvtári bizottság 1903. május 2-án elhatározta, hogy legelőször is az 1847/48-iki országgyűlés emlékeit gyűjteti egybe; mivel a képviselők ezen országgyűlés tárgyalásait keresik leggyakrabban, s mivel ezen országgyűlés iratai nagyon szétszórtak lóvén, ezeknek összegyűjtése és rendezése első sorban kívánatos. Ezen utasítás értelmében megkezdődött a kutatás az Országos Levéltár egyes osztályaiban és a Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben, valamint az ott elhelyezett családi levéltárakban. A kutatást bőséges eredmény kísérte. A tömérdek ismeretlen hivatalos és magánokiratokon kívül a legtöbb vármegye követi utasítása megkerült. A kerületi ülésekről szóló és a kanczellár részére készült bő jelentések is megkerültek. Ezek az ismeretlen és gyorsírói feljegyzések alapján készült jelentések valamennyi eddig ismert forrásnál pontosabban adják a kerületi ülések lefolyását, a tárgyalásokat és az egyes beszédeket. Az Országos Levéltárban megvannak az országos ülésekről és a főrendiház üléseiről szóló hitelesített gyorsírói feljegyzések is. Nagyon becsesek az ugyanitt található városi föliratok, melyek a kerületi ülések fejlődését részletesen leírják és a városok szavazási jogának történetét is adják. Az összes eddig feltalált iratokról kimerítő jegyzék készült és e jegyzés alapján a másolás is megkezdődött. Az eddig elkészült, pontosan összeolvasott ós kijavított másolatok mintegy másfélezer félívre terjednek. Az egész anyag új és ismeretlen. A munka tovább folyik, s a mennyiben a helybeli anyag lemásolása elkészül, a vidéki levéltárak kutatására kerül a sor. A mellékelt számadások a könyvtári javadalomra kiutalványozott számlákat tüntetik fel. Ezeknek jelentése után a könyvtári bizottság nevében kérjük a Házat, méltóztassék, ha a bizottság addig ujabb előterjesztéssel nem élne, az 1905-iki költségvetésbe a könyvtár javadalmául 12.000 koronának, — könyvkötésre 3.000 koronának, — a régibb országgyűlési iratok költségeire pedig 10.000 koronának felvételét elhatározni. Budapesten, 1904. évi június hó 30-án. JPerczel Dezső s. L, TJr. Pékár Gyula s. k., elnölc. jegyző.