Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-XCIX. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

XOVIII—XCIX. szám. 395 Melleidet a XC VIII. számú irományhoz Legfelsőbb kézirat másolata, Kedves gróf Tisza! A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés részéről az 1867. évi XII. törvényczikk értelmében az 1904. évre kiküldendo bizottságot, valamint a birodalmi tanács által az 1867. évi deczember hó 21-én kelt törvény alapján az 1904. évre megválasztott bizottságot a részükre törvé­nyileg meghatározott teendők elintézése végett folyó évi május hó 14-ére Buda­pestre ezennel egybehívom. Midőn ehhez képest egyúttal közös ministeri urnáimat alkotmányszerű előterjesztéseik megtételére utasítom, megbízom Ont, hogy a magyar országgyűlés bizottságának kiküldése s e bizottság tagjainak egybehivása iránt intézkedjék. Kelt Budapesten, 1904. évi május hó 6-án. Ferencz József s. k. Gr. Tisza István s. k. XCIX. szám. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetmé­nyeinek szabályozásáról. (A képviselőház által elfogadott szerkezet.) A jegyzők (nagyközségi jegyző, nagyközségi főjegyző, körjegyző) javadalma­zása a község (községek) által természetben nyújtott lakáson vagy megfelelő lakás­pénzen felül 1600 koronánál, a rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segédjegyzők (jegyzősegédek, aljegyzők) javadalmazása pedig 1000 koronánál keve­sebb nem lehet. 2. §. Az e törvény életbeléptéig rendszeresített jegyzői állások javadalmazását oly helyeken, hol ez az 1600 koronát el nem éri, az állam ezen összeg erejéig az 5—8. §-ok értelmében kiegészíti. Uj jegyzői állások 1600 koronánál alacsonyabb fizetéssel nem rendszeresíthetek. 50*

Next

/
Thumbnails
Contents