Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-552. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1904:V. törvényczikk) az1903-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

552. szám. 313 ritkaságát és nagy műbecsét, kívánatosnak mutatkozott, hogy azok az iparművészeti múzeum japáni osztályának gyarapítására megvétessenek. Mivel azonban a nevezett múzeum felszerelésének kiegészítésére szolgáló évi 10.000 K javadalom a rendes beszerzésekre is alig elégséges, a megvételre szükséges összeg előirányzaton kívül folyósíttatott. 22. czímhez. (Egyházak segélyezése.) A 60.000 K előirányzat nélküli kiadás indoka a következő: A szamosujvári görög szertartású katholikus püspökség felállítása alkalmával, 1854. évben, az Apostoli Széknek igéret adatott, hogy az új püspöki székhelyen egyebek között székesegyház is fog a kincstár költségén építtetni. Addig is, míg ez megtörténik, a plébánia-templom lett ideiglenesen székesegyházul kijelölve. De ez a plébánia-templom voltakép közönséges házikó, istentiszteleti czélokra közbiztonsági és közegészségi szempontból alkalmatlan, úgy, hogy plébánia-templomul, illetve székesegyházul a püspöki lakban egy közönséges szoba lett kápolnává berendezve. A szamosujvári püspökök folyton sürgették a székesegyház felépítését, de ez a kérelem, tekintve, hogy teljesítése mintegy 300—370 ezer K-t igényelnek, pénzügyi nehézségek folytán ez idő szerint sem teljesíthető. Hogy azonban az ott fenforgó példátlan visszás helyzet megszüntettessék és hogy továbbá eleje vétessék a hívek körében az egyház elhanyagolt állapota miatt támadt elkeseredésnek: az égetően szükséges plébánia-templom építésére 60.000 K utalványoztatott. Ez által lehetővé tétetett a székesegyház építése iránt vállalt kötelezettség teljesítésének olyan időpontra való elhalasztása, mikor azt az ország pénzügyi helyzete inkább megengedi. 24. czímhez. (Képzőművészet és művészi ipar.) Néhai Fadrusz János szobrászművésznek eltemetési költségeire 4.941 K 40 f utalványoztatott. Hogy az az elismerés, melyet néhai Fadrusz János a magyar képzőművészet terén teljesített korszakalkotó, sajnos, rövid működésével az egész ország előtt kivívott, méltó külső kifejezésre jusson, államköltségen leendő eltemettetése határoztatott el. Indokolt volt ez annál is inkább, mert Fadrusz élete végéig kedvezőtlen anyagi viszonyok között élt. Nagyszabású megrendeléseire, a pozsonyi Mária Terézia-szobor, a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor, melyeket a köz érdekében vagy ingyen, vagy túlcsekély díjazásért vállalt el, többnyire ráfizetett. A temetésnek összesen 4.941 K 40 f-t tevő költsége az azt előlegező Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulatnak utalványoztatott és fedezet híján mint előirányzat néküli kiadás számoltatott el. b) Beruházások: VI. fejezet. 2. czímhez. (Kolozsvári Ferencz József tudomány-egyetem.) A 4. »A kolozsvári tudomány-egyetem növény-kertjének bekerítésére« rovaton kimutatott 4.811 K 20 f ujabb előirányzat nélküli kiadás indoka a következő: A kolozsvári Ferencz József tudomány-egyetem botanikus kertjében növényházul használt faalkotmányok az utóbbi időben már olyan tarthatatlan állapotba jutottak, hogy nemcsak a tudományos búvárkodás czéljaira váltak teljesen alkalmatlanokká, hanem a bennök elhelyezett növényzetet is veszélyeztették, mert azokat a fagy ellen megvédeni képesek nem voltak. Hogy az értékes növényzet az elpusztulás veszélyének kitéve ne legyen, a legsürgősebben gondoskodás történt új, az időjárás befolyásainak jobban ellentálló és a tudományos haladás igényeinek is megfelelő vasszerkezetű növényház építéséről. Az építés költsége legnagyobb Képvh. iromány. 1901—1906. XXXIII. kötet, 40