Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.
Irományszámok - 1901-549. A pénzügyi bizottság jelentése „a m. k. államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről” szóló 524. sz. törvényjavaslatról
144 549. szám. Az érdekelt személyzet óhajai között legnagyobb jelentőségű az a kívánság, hogy a vasúti hivatalnokok kezdő fizetése a tervezett 1400 korona helyett 2000 koronában állapíttassák meg. A pénzügyi bizottság e részben egyetért a kormány azon felfogásával, hogy ez nem teljesíthető; nemcsak azért, mert ez a többi állami alkalmazottak körében is hasonló törekvéseket keltene föl, hanem főleg azért, mert 2000 koronás alapfizetés viszonyaink között, különösen tekintettel a magánosoknál érvényben levő fizetésekre, a pályakezdő vasutasok munkájának értékével szemben túlmagas ellenszolgáltatást képezne. A vasúti hivatalnokok kezdő fizetését a pénzügyi bizottság véleménye szerint is, nem lehet akként megállapítani, hogy ezen fizetés és a gazdasági élet más terein hasonló minősítettség és munkateher mellett elérhető kezdő fizetés között lényeges különbség legyen, mert ez csak fokozná azon kóros társadalmi törekvéseket, melyek az ország ifjúságát a kívánatosnál máris sokkal nagyobb mértékben hajtják az állami közszolgálat felé. A vasúti szolgálatra lépő fiatal emberek, az érettségi vizsga letétele után jórészt a vasutak költségén végzik el a vasúti tisztképző tanfolyamot. Ha a vasúti szakvizsgákat leteszik és a hivatalnok-gyakornoki minőségben eltöltött rövid idő után — az e tekintetben fönforgó bajokról később szólunk — 1.400 korona kezdőfizetéssel és a megfelelő lakbérrel hivatalnokokká kineveztetnek, ezt az illetményt nem lehet alacsonynak, életviszonyainkkal arányban nem állónak tekinteni. A kezdő fizetésnek 2.000 koronában való megállapítása érdekében arra történik rendszerint hivatkozás, hogy a posta- és táviró-intézet szolgálatába lépő, egyenlő minősítettségű tisztviselők 2.000 korona kezdő fizetéssel alkalmaztatnak. A hivatkozott tény való, de csak arra alkalmas, hogy megfontolás tárgyává tótessék, vájjon a közszolgálat ezen ágában, régi gyakorlat alapján föntartott kivételes elbánást indokolt-e jövőre is föntartani. A pénzügyi bizottságnak most nem föladata a posta- és táviróintózmény ezen eljárásáról véleményt adni; ezt az intézkedést azonban a vasúti szolgálatban érvényesítendő kezdő fizetésre vonatkozó véleménye tekintetében annál kevésbbé fogadhatja el mértékadónak, mert a posta és táviró szolgálatában álló s a kezelési szakba tartozó tisztviselők előhaladása, bár magasabb kezdő fizetéssel kezdik pályájukat, sokkal kedvezőtlenebb, mint a vasúti hivatalnokoké. Az egyetemi minősítéssel biró vasúti hivatalnokok kezdő fizetése 2.000 koronával van megállapítva. Másik lényeges óhaja a személyzetnek, mely az új illetményszabályzattal szintén nem megy teljesedésbe, a fizetési osztályokon át való, u. n. automatikus előlépés. Az 1893: IV. t.-cz. 5. §-a alapvető intézkedésként állapítja meg, hogy »az alsóbb fizetési osztályból a magasabba kinevezés utján, ugyanazon fizetési osztály különböző fizetési fokozatai közül, a legközelebbi magasabb fizetési fokozatba pedig fokozatos előléptetés utján jut a tisztviselő.« Ezen alapvető intézkedéstől a kormány — az állami szolgálat összes többi ágaiban kétségtelenül bekövetkező visszahatásra való tekintettel — a vasúti alkalmazottakra nézve sem vélt eltérhetni. A vasúti szolgálat különleges jellegét azzal ismeri el az illetményszabályzat tervezete, hogy a vasúti alkalmazottaknak is biztosítva a fokozatos előlépést, a mi most biztosítva nem volt, a várakozási időket —- erre már utaltunk — kedvezőbben állapítja meg, mint az állami szolgálat többi ágaiban. Az egyik fizetési osztályból a másikba való fölmenetel a gyakorlatban —• kifogástalan szolgálatot föltételezve — a létszám miként való rendezésétől függ. Ha a vasúti alkalmazottaknak az egyes fizetési osztályokba sorozott száma megfelelően állapíttatik meg, a mire nézve alantabb javaslatot teszünk akkor az alsóbb fizetési osztályból a felsőbb fizetési osztályba való fölmenetelnek ép oly
