Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-541. A pénzügyi bizottság jelentése „a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről” szóló 514. számú törvényjavaslatról

541. szám. 95 D) Forgalmi eszközök beszerzésére: 1. Mozdonyok beszerzésére (tvjl. 6. § 9. pont) 7,000.000 K 2. bérkocsik megváltására (tvjl. 6. § 10. pont) 555.000 » D) együtt. . . "^555.000 K E) Műhelyekre, vontató- és vonatvilágítási telepekre: 1. Műhelyekre (tvjl. 6. § 10. pont) 1,850.000 K 2. vontatótelepekre (tvjl. 6. § 10. pont) 2,100.000 » 3. von átvilágítási telepekre (tvjl. 6. § 10. pont) 600.000 » E) együtt. . . 4,550.000 K F) Eahidak kicserélésére 1,700.000 K. G) Egyéb építkezésekre 100.000 K. A törvényjavaslat indokolása az itt fölsorolt összes létesítményeket megfelelően megokolja, ezért elegendő ezen indokolásra utalnunk. Itt csak ismételnünk kell, hogy ha a vonalkiegószítésekre (B) 7—12. pont), pályaudvar-építésekre és állomásbővítésekre (C) 4. pont), valamint a műhely- és vontatótelepekre {E) 1—3. pont), fölvett hitelek fölhasználtatnak is, még mindig nem érjük el az államvasuti hálózat azon kiegészítését, a melyet az 1897 : XXX. t.-cz. tervezett. Ez a törvényjavaslat tehát magában hordja egj új államvasuti beruházási törvény csiráját. A másik nagy állami üzem, melynek czéljaira jelentékeny hitelt kór a törvényjavaslat, az állami vasgyárak, fejlődése korántsem mutat oly kedvező alakulatot, mint a milyet az államvasutakról vázolhattunk. Befektetett és forgó tőkéjének nagyságánál, a foglalkoztatott munkások számánál fogva — a befektetett és forgó tőke összege ma 109.7 millió korona, az alkalmazott munkások száma közel 14.000 — az állami vasgyárak az ország legnagyobb iparvállalata, melyhez fogható a külföldön is kevés van. Üzemi eredményeinél fogva azonban ez a nagy vállalat nyilt sebét képezi államháztartásunknak, a melyet minden körülmények között meg kell gyógyítanunk. Az állami vasgyárak helyzete nem egyszer képezte már beható megvitatás tárgyát a közvélemény különböző orgánumaiban, a részletes és tárgyilagos vitának — ezen üzemek bírálatánál a tárgyilagosság követelményei nem egyszer figyelmen kívül maradnak — akarunk anyagot szolgáltatni, a midőn szerencsénk van a nyolczvanas évek elejéig visszamenve, különböző táblázatokban előterjeszteni az állami vasgyárak pénzügyi helyzetére vonatkozó adatokat. Ezen táblázatok, melyeknek adatai jórészt az állami zárszámadásokból vétettek, 1898-ig elkülönítve tüntetik föl az állami vasművek ós az államvasutak gépgyára és a diósgyőri gyár pénzügyi helyzetét, 1899-től fogva az összes gyárak üzemi eredményei egj összegben vannak kimutatva. Az állami vasművek üzleti eredményeit föltüntető táblázat szerint az üzemnek az 1880. évtől az 1898-ik évig terjedő 19 éves időszak alatt a költségvetési előirányzat szerint minden évben tiszta bevétellel kellett volna zárnia, a tényleges eredmény szerint a 19 év közül 11 évben az üzem jelentékeny veszteséggel zárult. A veszteség összege a 11 év alatt 18,178.912 korona, a tisza bevétel összege a többi 8 év alatt 6,056.012 korona, a tiszta veszteség tehát 19 év alatt 12,122.900