Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

88 514. szám. Ilyen a vasúti építkezések terén szükségessé vált intézkedések; a nagybereznaországhatárszéli államvasuti vonal és a szászrégen-dévai vonal előmunkálatainak elvégzése és egyéb, most építendő új vonalak tanulmányozása. Egy további előkészítő intézkedés az, hogy a nagyberezna-határszéli vasútnak felső sztavna-határszéli rész vonalán a m. kir. államvasutak a vállalatban létesítendő munkák végrehajtása iránt (mintegy 10 millió K erejéig) Grrünwald testvérek és Schiffer vállalkozó czéggel szerződést kötöttek, mely szerződés oly kikötéssel hagyatott jóvá, hogy a jogügylet csak akkor válik kötelezővé, ha a beruházási törvény életbe lép. Mindezekre a czélokra a folyó év január hónapjának végóig, kereken 4,100.000 K kiadás merült fel. Ebből a kiadásból 625.873 K még az 1902. évre szóló állami zárszámadásban előirányzat nélküli kiadáskép elszámoltatott, mig a maradék az engedélyezendő hitelek keretébe lesz illesztendő. Ily előkészítő intézkedést tett a földmivelésügyi minister úr, a midőn az erdei iparvasutak építését is megindította. Ide tartoznak végül azok az intézkedések, a melyekkel a m. kir. állami vasgyárak központi igazgatósága 1903. januárjában a vizgázheggesztósi eljárásnak az állami vasgyáraknál való meghonosítása és berendezése iránt előzetes megállapodásokat létesített, a melyekkel ezek a megállapodások jóváhagyattak és a melyekkel az eljárás gyakorlati alkalmazása végett szükséges beszerzések és építkezések megindíttattak. A most előadottakra vonatkozó törvényhozási intézkedések a 14. és 15. §-okban foglaltatnak. A 16. §-ban tervezett határozatok a számviteli törvényben foglalt elveknek megfelelnek. Megjegyzésre okot csakis az a tervbe vett határozat ad, hogy az 1897. évi XX. törvényczikk 27. §-ának az a rendelkezése, hogy az építkezés és az építkezési jelleggel biró átalakítási vagy felszerelési hitelek az esetben is a pótkezelési negyed végéig kiutalványozhatok, illetőleg leköthetők, ha a munka, a melyre vonatkoznak, elrendeltetett ugyan, de még nem fejeztetett be és hogy az így lekötött hitel a tárgyévet követő második számadási év végóig felhasználható, — a jelen törvényjavaslat szerint engedélyezendő összes hitelekre, tekintet nélkül arra, vájjon építkezési vagy építkezési jelleggel birnak-e, kiterjesztetnék. Ez a rendelkezés egyrészt a végrehajtásnak szabadabb mozgást biztosít, másrészt fölöslegessé teszi, hogy fel nem használt hitelmaradványok ujabbi engedélyezését kérjük. A 17. §. szerint tervezett intézkedések az 1897. évi XXX. törvényczikk megfelelő határozataival megegyeznek. Az évi szükségletek a beruházások között, az azok fedezetére foganatosítandó hitelművelet pénzbeli eredménye az átmeneti bevételek alatt fog előirányoztatni. Lényegileg átfutó, a költségvetés mérlegét nem befolyásoló tételek lesznek tehát a jelen törvényjavaslat alapján teljesített kiadások ós az annak alapján kötendő hitelügyletekből eredő bevételek. A zárszámadásban a törvény alapján foganatosított beruházások és azok fedezete ugyanazoknál az okoknál fogva, a melyek alapján ez az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján eszközölt beruházásoknál történik, — a nyilvántartás és számviteli ellenőrzés teljes ópsógbentartása mellett, — az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve lenne kitüntetendő. A beruházások mérve és jellege kizárja azt, hogy az azokra szükséges költség az évi kezelés bevételeiből fedeztessék. Ezért a fedezetre más mód, mint hitelművelet nincs. A pénzpiacz mai helyzetére és arra való tekintettel, hogy a kamatlábviszonyok alakulását több évre előre meghatározni nem lehet, a törvény-