Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

514. szám. 63 A legközelebbi LO év alatt 3.606 k. hold fenyő, 1.199 k. hold fenyő és bükk ós 2.753 k. hold bükkös, vagyis egészben 7.558 kat. hold terület lesz kihasználandó. Az évi használat 756 k. holdon fenyő-műfában 50.000 köbméter, bükk tűzifában 60.000 köbméter; a holdankénti érték 400 és így az egy évi fahozam értéke egészben 302.400 K-ra tehető. A kiszállítás eddig a Grörgény folyó által képezett viziút igénybevételével történik, a tüzifa-usztatással, a műfa pedig óriási tutajokban hozatik le. Ezen czélra a múlt század 70-es éveiben épült és több mint 2 millió K befektetési tőkét képviselő szállítási berendezések használtatnak, a melyek azonban daczára annak, hogy fentartásukra időközben igen tetemes költségek fordíttattak, most már az idő és elemi behatások következtében oly állapotban vannak, hogy rendeltetésüknek többé megfelelni nem képesek és csakis gyökeres átalakítással és átépítéssel volnának fentarthatók. Eltekintve az ily czimen felmerülő nagy költségektől és eltekintve a 8— 10°/

0-ot kitevő usztatási és tutajozási apadóktól, maga az óriási tutajozás oly nehézkes, hogy azt mai napság Európában, vagy legalább annak erdőgazdaságilag számbavehető államaiban már másutt sehol sem használják. Minthogy továbbá az óriási tutajba rendesen csakis a nagy méretű törzsek köthetők és így a vékonyabb és rövidebb méretű fa a vágásokban visszamarad, ezen kiszállítási mód oly tetemes fa veszteséggel jár, hogy az a vasúton való szállítás apadékával egybevetve, legalább is 20°/

0-kal vehető számításba, a mi évi műfakihasználás egy ötödrészét vagyis 10.000 köbméter anyagot és minimálisan 40.000 K értéket jelent. Hozzájárulnak ehhez még azon számszerűleg ki sem fejezhető hátrányok is, a melyek a vizén való szállítás további fentartásával járnak. A fának minőségi vesztesége, az erdőségekből a vizén való szállítás mellett mindeddig ki nem használható nagy fakészlet és azon körülmény is, hogy e miatt azután sem az erdőket rendszeresen kihasználni, sem pedig a fenyőnek a bükkel szemben való uralomra jutását lehetővé tenni és a kivánt álabátalakításokat eszközölni nem lehet. Jelen esetben tehát nemcsak pénzügyi szempontok, de a jövő érdekében megkívánt erdőgazdasági követelmények is egyaránt szükségessé teszik, hogy a szóban levő vasút kiépíttessék. Megjegyzendő még az is, hogy a tűzifa, illetve a bükkfa az usztatásnál szintén úgy mennyiségi, mint minőségi apadásnak van alávetve, egyes ipari felhasználások, ígj különösebben a fának vegyi feldolgozása, jelesül az aceton előállítása, a mely a görgényvölgyi bükkösök előnyös értékesítését is biztosítaná, szintén megköveteli a tengelyen való szállítást. 3. A garamvölgyi vasút kiindulna a zólyombrezó-—tiszolczi h. é. vasút olaszkai feltételes megállóhelyétől és Kisgaram község, azután Karám és Jerke-telep mentén Zólyom-Jánosiig vezetne, egészben 12"3 km. hosszban 350.000 K költséggel lenne mint gőzüzemű vasút kiépítendő. Ezen vasút kiépítésénél a kincstár a karámi erdőgondnoksághoz tartozó 300 k. hold bükk és 10.147 k. hold fenyő, vagyis egészben 10.447 kat. hold és a dobrócsi erdőgondnoksághoz tartozó 1.455 kat. hold bükk és 11.193 kat. hold fenyő, vagyis egészben 12.648 kat. hold erdőterülettel és így a két erdőgondnokságban együttvéve 23.096 kat. hold erdőterület által van érdekelve. Évi hozamterület 160 kat. hold 40.000 köbméter műfa ós 18.000 köbméter tüzifatömeggel. A holdankinti érték 1.780 K-ra ós így az egész egy évi fahasználat értéke 284.800 K-ra tehető. Ezen erdők terményeiből a tűzifa usztatás utján, a haszonfa pedig a Graram völgyében levő viczinális utón tengelyen szállíttatik ki.