Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
50 514. szám. kiépítése folytán G-yőr város és Győrsziget község védőművei ma már nem nyújtanak kellő biztonságot, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Győrött az 1899. évi nagyviz 0"80 méterrel volt magasabb, mint 1883. évben, úgy, hogy a védőműveknek felemelése okvetlenül szükségessé vált. Győr város és Győrsziget egyesített árvédelmi műveinek magassága a terv szerint 0"50 méterrel vétetnék nagyobbra, mint a szomszédos társulatok töltései, hogy a város árvédelmi biztonsága a külterületekét meghaladja. B szerint a védőművek magassága -\- 8*5 méterre, azaz T50 méterrel van magasabbra tervezve azon vizszinnél, a mely 1889. évben Győrnél a szakadások nélkül bekövetkezett volna; az új védőművek tehát a mai vódőműveknél 1"30 méterrel lesznek magasabbak. Miután az érdekeltek ezen költséget el nem birják és a védőművek felemelése ós megerősítése már évek óta húzódik, a nélkül, hogy az érdekeltek a kiépítés iránt intézkedhettek volna; a vódőművek szükséges kiépítését az államnak kell kezébe vennie, hacsak a várost Szeged sorsára juttatni nem akarjuk. Erre a czólra 1,000.000 K vétetett fel. 2. Győr város és Győrsziget árvédelmi helyzetének biztosításával szoros összefüggésben van a győri Dunaágnak szabályozása. A győri Dunaágnak Győrtől Vénekig való szabályozása a közhajózás, valamint Győr város kereskedelme szempontjából elodázhatatlanul szükséges, a menynyiben eddigelé is csak évenkint ismétlődő kotrásokkal volt lehetséges a hajóforgalmat fentartani. A folytonos kotrás pedig sokkal nagyobb kiadásokat okoz, mintha e kiadások egyszersmindenkorra gyökeres és végleges szabályozás utján oldatnak meg. Ezenkívül szükségessé vált a győri, illetőleg mosoni Dunaágnak a NagyDunából való kitorkolásánál egy szabályozó művet felállítani, hogy a kisdunamenti vidék árvédelmi biztonsága fokoztassék. Mindezen munkálatok az 1895 : XLVIII. törvényczikkbe felvéve nem lettek és csakis az abban kontemplált szabályozások részbeni elhagyásával volnának végrehajthatók. A győri dunaág-rendezési munkálatok egy részét, mintegy 400.000 K-t, Győr város fogná viselni, ennek betudásával lettek a költségek 600.000 K-ban megállapítva. 3. Az emelkedő dunai árvizek káros hatása következtében hasonlólag igen rósz helyzetbe jutott és van Esztergom városa is és mivel a védőművek költségeit az sem képes teljes mórtékben viselni, méltányos, hogy az állam segítségére legyen, mert a vizszinemelkedés részben a nagymérvű ármentesítések következménye. Az idevonatkozó terv szerint, az ármentesítés költsége a Kis-Duna részleges feltöltésével mintegy 500.000 K-ba kerülne, ebben a költségben azonban a primási sziget mellett létesítendő kisebb téli kikötő építési költségeinek nagyobb része is benfoglaltatik. 4. A szegedi körtöltés méreteinek erősítése és a viz felőli lejtőjének burkolása az 1888. évi, de különösen az 1895. évi nagy vizekkel szemben azért vált szükségessé, mert az 1879. évi vízálláshoz viszonyítva, melyre vonatkozólag a város védművei és körtöltése is kiépültek, a nagy viz szine 078 méterrel emelkedett. A körtöltés méretei nem megfelelőek, mert a körtöltésnek, hogy czéljának megfelelhessen, vagyis az élő Tisza mentén épült gátaknak netaláni átszakadása esetén védvonalul szolgálhasson, okvetetlenül legalább 0"50 méterrel magasabbnak kell lennie, mint a folyómenti töltéseknek, mert mellette az árviz felduzzad és pedig annak a pontnak magasságához viszonyítva, a hol a gátszakadás előállott.
