Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

Minthogy pedig a szóban levő épület bérlakások czéljaira szolgált, úgy a közszolgálat, mint a közönség érdekeinek kielégítése végett, annak megfelelő átalakítása válik szükségessé. Az államrendőrség központi hivatalainak végleges elhelyezésével járó költségek 1,320.000 K-val irányoztatnak elő, melyből az új ház vételére 840.000 K, átiratási illetékre 29.000 K, a két épület átalakítási és tatarozási költségeire, berendezési tárgyakra, végül az új ház vételára után esedékes fentebb említett kamatokra együttvéve 451.000 K fog esni. Az átalakítási és tatarozási költségek legnagyobb része a jelenlegi főkapitánysági épületre esik, mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy ez épületen, annak 1887-ben történt elfoglalása óta, csak lényegtelenebb tatarozási munkálatok végeztettek, minek következtében annak egyes tartozékai, mint főleg az ablakok, padlók és csaposgerendák annyira elhasználódtak és elkorhadtak, hogy azok kicserélése elkerülhetlennek mutatkozik. Az államrendőrség főkapitányságának végleges elhelyezésével elesvén egyes helyiségek hivatali czólokra való kibérlésének szüksége, ehhez képest az e czímen előirányzott bérösszegek megtakaríthatók, illetőleg az állami költségvetésből törlendők lesznek. Tekintve azt az elodázhatlan szükséget, a mely az államrendőrség egyes hivatalainak megfelelő elhelyezése körül jelentkezik, a ministertanács jóváhagyásával úgy a régi, mint a beszerzett új épületnél szükséges átalakítási ós tatarozási munkálatok már foganatba vétettek, mihez képest figyelemmel arra is, hogy az új épület vételárának mielőbbi kifizetését pénzügyi szempontok indokolják, az összes beruházási költségeket a folyó 1904. évben óhajtanok igénybe venni. 2. A pénzügyi tárcza körében tervezett beruházásokra nézve tisztelettet a következőket terjesztem elő: a) építkezésekre a dohányjövedéknél 6,820.000 K engedélyezését kérem. A tervezett építkezések közül az első a budapest-ferencsvárosi és erzsébetvárosi m. kir. dohánygyárak, továbbá a budapesti m. kir. dohánybeváltó hivatal kitelepítése. Budapest fejlődése folytán a székes-főváros Duna-balparti részén elhelyezett két dohánygyár, a VI. kerületi Sip-utczai és a IX. kerületi Üllői-út és Soroksári-utczai közötti dohánygyár, valamint a VIII. kerületi Baross-utczai dohánybeváltó hivatal már a város igen forgalmas részeire jutottak, azok nemcsak a város fejlődését hátráltatják, hanem a megélénkült forgalomra is akadályul szolgálnak, minek folytán az említett dohánygyárak és dohánybeváltó hivatal kitelepítése már soká el nem odázható. Ezen körülmény különben már évek előtt nemcsak a székes-főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésén szóvá tétetett, hanem ezen telepek kitelepítése iránt 1899-ben már tárgyalások is tótettek folyamatba, melyek azonban akkor, a felmerülő nagy költségekre való tekintettel, egyelőre elejtettek. A kitelepítés kérdésének megoldása soká már azért sem odázható el, mert a telepeknél az épületek egy része oly rozoga állapotban van, hogy azoknak részben újjáépítése, részben tetemes mérvben való tatarozása válnék szükségessé. A szóbanforgó kitelepítés költsége; 3,866.360 K.