Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
514. szám. 35 Annak kimondását a törvényben, hogy csak azok a törvényhatóságok legyenek államsegélyben részesíthetők, a melyek saját segélyforrásaikat teljesen kimerítették, azaz az útadó kulcsát a maximális 10°/ 0-ban megállapították, nemcsak az állam pénzügyi érdekei, hanem a törvényhatóságok közúti segélyezésének arányos és móltányos alkalmazásának elve is egyaránt megköveteli; mert az ezúttal segélyben részesülendő törvényhatóságok között akad akárhány, mely eddig állami segélyben (a hitel korlátolt volta miatt) nem részesült, holott erre igényt tarthatott volna, habár nem oly mértékben, mint azon törvényhatóságok, melyeket elkerülhetetlen szükségleteik fedezetlen része erejéig az állam támogatni kénytelen volt. Ugyancsak szükségesnek tartotta a kormány a törvényjavaslatot azon intézkedéssel is kiegészíteni, hogy a törvényhatóságok birtokában levő helyi érdekű vasúti törzsrészvények egy részét beválthassa. Ezen intézkedésnek rendeltetése: a közúti alapok azon bajait orvosolni s pótolni, melyek azokat az útadó-jövedelmeknek eredeti rendeltetésétől való, bár törvényes alapon nyugvó elvonása (a helyi érd. vasutak támogatása) által érte. Igen természetes, hogy csak az ez idő szerint nem jövedelmező részvényekről lehet szó, de viszont az állam áldozatkészségének indító okából kifolyólag kimondandó volt az is, hogy az állam által, ily czímen, a törvényhatóságok rendelkezésére bocsátandó összegek kizárólag a törvh. közutak kiépítésének költségeire legyenek fordíthatók. A törvényhatóságok által közúti alapjaik terhére átvett helyi érdekű vasúti törzsrészvények névértéke kerek összegben 40,000.000 K, melyekből alig 2,000.000 K névértékű jövedelmező. Az erre vonatkozó részleteket a II. számú kimutatás tünteti fel. Az előző kormány által benyújtott beruházási törvényjavaslat szerint a vármegyékben 5.51T7 kim., a törvényhatósági városokban 1.9323 kim., összesen 7.444 kim. volt a kiépítetlen törvh. közutak hossza, melyeknek kiépítése 133,246.358 K-t igényelt volna. Ebből 4,242.721 kim. útnak 71,717.212 K összköltséggel 10 óv alatt leendő" kiépítése terveztetett, melyből azonban a szóban levő javaslat csak a 4 első évre tervezett részt ölelte fel 28,680.000 K költséggel. Az ekként tervezve volt actió, vagyis a törvh. közutak csak egy részének kiépítése nem oldaná meg gyökeresen az állami sürgős feladat gyanánt elismert ixtépítés kérdését. Ezen adatok tehát az egyes törvényhatóságokra nézve külön-külön eszközölt számítások alapján ujabb vizsgálat tárgyává tótettek, melynek eredményéhez képest, számba véve az időközben végrehajtott építkezéseket, valamint azokat az útvonalakat is, melyeknek kiépítése a jelen actió keretén kívül már biztosítva van, megállapíttatott, hogy a vármegyékben 4.460 kim., a törvényhatósági városokban pedig 250 kim., összesen tehát 4.710 kim. törvényhatósági közútnak 81,000.000 K költséggel leendő kiépítéséről kell gondoskodni. A városi törvényhatóságoknál csak azok a vonalak vétettek számításba, melyeknek folytatása a szomszédos vármegyék területén is törvh. közút, mivel a városok egyéb utainak kiépítése nem országos hasznú községi, illetve városi érdeket képez. Az említett vizsgálatnak az I. számú kimutatásban feltüntetett eredménye szerint az építési összköltségekből a törvényhatóságok saját segélyforrásaikból az útadónak 10°/ 0-ra való felemelését is számba véve, kereken 20,000.000 K-t képesek fedezni, minél fogva az államra 61,000.000 K fedezése hárulna. Bármennyire égető szükséget képez is a törvényhatósági közutak mielőbbi kiépítése, az állam pénzügyi helyzete, legalább egyelőre kizárja azt, hogy más 5*
