Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-LXXXVII. Törvényjavaslat, a vármegyei alkalmazottak (tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet) illetményeinek szabályozásáról

LXXXVII. szám. 303 8. §. A vármegyei szolgaszemélyzet tagjainak (házfelügyelők, kapusok, huszárok, hajdúk, tiszti szolgák, hivatalszolgák stb.) fizetése és lakáspénze az állami altisztek ós szolgák illetményeinek megfelelő összegben állapíttatik meg. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy ezen személyzetnek a fizetési fokozatokba való beosztását a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti úton foganatosítsa. 9. §. A vármegyei alkalmazottaknak járó fizetések és lakáspénzek a vármegyék költségvetéseibe az ezen törvény alapján megállapított összegekben állíttatnak be és az 1886: XXI. t.-cz. 47. §. i) pontjának ezzel ellenkező intézkedései hatályukat vesztik. 10. §. Azok a jelenlegi vármegyei alkalmazottak, akiknek az e törvény szerint járó fizetés és lakáspénz-illetményeknél magasabb javadalmazásuk van, a többletnek mint személyi pótléknak az eddigi hatálylyal továbbra is élvezetében maradnak. B személyi pótlék ott, a hol a vármegyei alkalmazottak javadalmazásánál eddig vármegyei pótadó vagy vármegyei alapok is igénybe vétettek, ezen fedezeti forrásokat terheli. A személyi pótlék a fizetés, illetőleg lakáspénz emelkedése esetén a fizetési, illetőleg lakáspénz-többlet erejéig beszüntettetik. A törvény életbelépte után a vármegyei alkalmazottaknak nyugdíjba is beszámítható személyi pótlék nem nyújtható, különös méltánylást igénylő okokból azonban, és a mennyiben ezek fedezetéről a vármegye saját bevételeiből gondoskodik, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, a belügyminister jóváhagyása mellett a nyugdíjba beszámítható működési pótlékot állapíthat meg egyes tisztviselői állásokra nézve. 11. §. Vármegyékben új hivatali állások ezentúl csak a VI—

XI. fizetési osztályok valamelyikére megállapított javadalmazással rendszeresíthetek. 12- §• ' ••.,, E törvény rendelkezései a vármegyei alkalmazottak részére a fizetésen és lakáspénzen kívül megállapított egyéb illetményeket (uti-, irodai-, ruhaátalányt stb.) nem érintik. 13. §. E törvény rendelkezései 1904. évi január hó 1.-től számított joghatálylyal érvényesek. Az ezen törvény hatálybaléptéig eltöltött szolgálati időt az igények egyénenkénti megállapításánál úgy kell számbavenni, mintha az e törvény hatályának tartama alatt telt volna el.