Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

514. szám. 21 Az ungvölgyi helyi érdekű vasút üzleti számadásai szerint a vasút tiszta jövedelmei az utolsó hét évben következőleg alakultak, úgymint: 1896. évben 163.066 K 70 f. 1897. » 168.685 » 26 » 1898. » . 170.617 » 26 » 1899. » 193.907 » 43 » 1900. » 192.837 » 10 » 1901. » 196.330 » 20 » 1902. » ......... 197.045 » 98 » A két legmostohább év elhagyásával ennélfogva az utolsó öt év tiszta jövedelmének átlaga 190.147 K 59 ft tesz, a mely 5°/

0-kal tőkésítve 3,802.951 K 80 f tőkének felel meg; minthogy pedig ezen összeg a vasút tényleges épitési tőkéjénél, vagyis 4,080.000 K-nál kisebb, a megváltási ár gyanánt ezen utóbbi 4,080.000 K szolgál. Ezenfelül az állam terhét képezné a helyi érdekű vasút vonalának a másodrangú főpályák szabványai szerint leendő átalakítására szükséges 2,440.000 K, ugy, hogy a megváltási jog gyakorlása és a vasútnak az állam költségén való átalakítása esetén az állam terhéül tőkében 6,520.000 K, évi járadékban pedig 273.840 K kiadás jelentkeznék. Ezzel szemben a bérbevétel módozatának alkalmazása esetében az államnak tőkében semmi terhe nem volna, hanem az államot csakis az a bérösszeg terhelné, mely a vasúttársasággal létesítendő megállapodásokhoz képest a vasútvonal használatáért az engedélytart am hátralevő idejére évenként fizetendő volna. A helyi érdekű vasút részvénytársasággal e részben előzetesen már folyamatba tett tárgyalások szerint és azon az alapon, hogy a vasútvonal átalakítására szükséges tőkét maga a társaság fogja beszerezni és ezen tőkének törlesztési és kamathányada a bérösszegbe be fog számíttatni, az évi bérösszegek kifennének: a) 1906. január 1-től 1964. deczember 31-ig, 59 éven át évi 342.152 Kt, b) 1965. január 1-től 1983. február 19-ig, 18 éven át évi 104.196 » Jelentékenyen kedvezőbben alakul azonban a bérbevétel pénzügyi eredménye, ha összehasonlítjuk a vasútvonal üzleti jövedelmezőségének alakulását szemben azzal a várható tiszta jövedelemmel, a melyre állami megváltás esetén számítani lehet. A míg ugyanis bérbevétel esetében a helyi érdekű vasút vonalán a jelenleg fennálló díjszabások a bérleti viszony természetes folyományaként minden akadály nélkül változatlanul fentarthatók, a minek következtében teljes joggal számítani lehet arra, hogy a helyi érdekű vasút mai vasutüzleti jövedelmei csökkenni nem fognak, sőt a nagyberezna-határszéli vonal kiépítése után várható forgalomszaporulat által azok emelkedése számításba vehető : addig másfelől államosítás esetén a helyi érdekű vasút vonalára az államvasuti díjszabások szükségképen egységesen kitérj esztendők lévén, ez a körülmény az ungvölgyi helyi érdekű vasútvonal eddigi jövedelmezőségét jelentékenyen csökkenteni fogná. A megejtett tüzetes számítások szerint bérbevétel esetén az államvasutak bevétele az ungvölgyi helyi érdekű vasutból kereken évi 264.000 K-t tenne, vagyis annyit, a mennyi az említett vonal üzletéből a beruházásokra és a vasútüzemmel szorosan össze nem függő egyéb kiadásokra fordított összegek betudásával 1902. évben tényleg már eléretett, holott a vasút államosítása és ezzel kapcsolatban az államvasuti díjszabások egységes kiterjesztése mellett az állam bevételei kereken évi 106.000 K-ra csökkennének. Az előadottak szerint tehát abban az esetben, ha az állam az ungvölgyi helyi érdekű vasutat bérbeveszi és ezen a vonalon a most érvényben álló díj-