Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-499. Törvényjavaslat, a főudvarnagyi biráskodásról
66 499. szám. apostoli királyi Felségénél, a mennyiben pedig a 4. osztályba tartoznak, a közös külügyministernél akkreditálva vannak. A diplomacziai tisztviselők osztályozása a bécsi kongresszus alkalmával 1815. évi márczius 19-én megállapított szabályzat és az 1818. évi november 21-én Achenben kelt jegyzőkönyv szerint a következő: 1. a nagykövetek (ambassadeurs), valamint a pápai legátusok ós nuntiusok; 2. a követek, a kiket rendkívüli követeknek ós meghatalmazott ministereknek is neveznek (envoyés extraordinaires et ministres plénipotentiaires), a pápai, internuntiusok velük egy sorban állanak; 3. a ministerresidensek (ministres résidents); 4. a diplomacziai ügyvivők (chargós d'affaires). A területenkívüliség a diplomacziai missió vezetőjén kívül kiterjed: a) családjának vele lakó tagjaira; b) a missió tagjaira, a katonai és műszaki attaché-kat is ideértve, úgyszintén mindezen személyek családjának velük lakó tagjaira; c) a missióhoz tartozó egyéb hivatalos személyzet tagjaira, úgymint titkárokra, irodatisztekre, lelkészekre, orvosokra; d) a szolgaszemélyzetnek tagjaira. Ama kérdés eldöntésénél, hogy valakit a területenkivüliség megillet-e, bizonyos szerepet játszik az is, vájjon az a személy, kiről szó van, a diplomacziai missió államának honosa-e vagy nem. Ha kétség támad az iránt, vájjon valamely személyt a területenkivüliség egyáltalán és mennyiben illet meg, az igazságügyministerhez kell Magyarországon fordulni, a kinek nyilatkozata az új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 11., most 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében a biróságokra kötelező. 3. §. A 3. §. a magyar főudvarnagyi biróságnak peres ügyekben való hatáskörét állapítja meg pozitív irányban. Azokat a kivételeket, a melyekre a §. bevezetése utal, a 4. és az 5. §. foglalja magában. A 3. §. 1. pontja szerint a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe tartoznak a királyi ház tagjainak a magyar korona országaiban levő hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyei. A királyi ház tagjának birtokában álló hitbizomány a magyar korona országainak területén ez idő szerint csak egy van, jelesül az, melyet Károly Lajos főherczeg 1826. évi július hó 25-én alapított és a melynek első birlalója néhai Albrecht főherczeg volt. Erre a hitbizományra nézve 0 Felsége hitbizományi hatóságul 1851. évi február hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával a főudvarnagyi hivatalt jelölte ki. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében úgy a most említett hitbizományra, mint pedig a királyi ház tagjainak a magyar állam területén jövőben netalán alapítandó hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe fognak tartozni. A 3. §. 2. pontjából, kapcsolatban a 4. §. 6. pontjával, általános szabályként következik, hogy a 2. §. 2. pontjában említett személyek hitbizományaira nézve felmerülő peres ügyek az 1868: Ll V. t.-cz. 21. §-ához, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 2. §-ához, Horvát-Szlavonországokban, valamint Fiume városában és kerületében pedig az 1853. évi február hó 16-án kelt nyilt parancscsal a birói hatáskör és illetékesség tárgyában kibocsátott jogszabályok 38. §-ához képest jövőre is a rendes kir. törvényszékek hatáskörébe fognak tartozni. Kivételt' a 3-ik §-nak 2-ik pontja csak Koháry István és Koháry András grófoknak 1723. évi január hó 12-én, illetőleg 1757. évi április hó 18-án, valamint Szász-Ooburg és Gothai Ferdinánd herczegnek 1854. évi deczember hó 12-én alapított magyarországi hitbizományaira nézve tesz, midőn kimondja, hogy addig,
