Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-499. Törvényjavaslat, a főudvarnagyi biráskodásról

64 499. szám. midőn a királyi ház tagjainak más peres ügyeire oly biróságot állít fel, mely a király személyével szorosabb kapcsolatban van, mint más egyéb biróság. Hogy ez a külön biróság teljesen független legyen, annak biztosítéka abban van, hogy a birói függetlenség .minden attribútumával rendelkező birákból fog állani, valamint abban, hogy másod- és harmadfokon teljesen beleolvad a rendes birói szervezetbe.. A törvényjavaslat számol az általános forgalom érdekeivel is, a mennyiben a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó személyek gazdasági vállalataiból származó pereket a rendes bíróságok elé utalja és így az utóbbiak hatáskörét a mai állapottal szemben jelentékeny mórtékben kiterjeszti. Ezek után áttérhetek a törvényjavaslat egyes szakaszaira. !•§• A törvényjavaslat szerint tervezett főudvarnagyi biróság kivételes biróság, de független és magyar. A magyar főudvarnagyi biróság az 1. §. első bekezdése értelmében az elnökkel együtt hármas tanácsban határoz, a mi megfelel a törvényszéki tanácsokra nézve az 1881 :LIX. t.-cz. 3. §-ában (1898 :X. t.-cz. 1. §.) és a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 56., illetőleg az igazságügyi bizottság szövegezése szerint 55. §-ában foglalt általános szabálynak. Az 1. §. második bekezdése a magyar főudvarnagyi biróság birói szervezetét állapítja meg akképen, hogy e biróság elnökét és helyettesét a budapesti kir. ítélőtábla bírái közül, két ülnökét pedig, valamint az utóbbiak két helyettesét a Budapesten levő kir. törvényszékeknél alkalmazott törvényszéki bírák közül ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára az igazságügyminister előterjesztésére a király O Felsége nevezi ki. A magyar főudvarnagyi bíróságnál a jegyzői és kezelőhivatali teendők ellátásáról is kell gondoskodni. B kívánalomnak — különösen tekintettel arra, hogy a főudvarnagyi biróság Budapesten fog működni — az 1. §. harmadik bekezdése olyképen vél legczélszerűbben megfelelni, ha az említett teendőket a budapesti kir. törvényszék segéd- és kezelőszemélyzetének az igazságügyminister által erre kijelölt tagjaival végezteti. A törvényjavaslat a magyar főudvarnagyi bíróságnak magyar állami jellegét hangsúlyozza, midőn az 1. §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében kimondja, hogy a magyar főudvarnagyi biróság hivatalos nyelve a magyar, hogy ez a biróság O Felsége a király nevében ítél és hogy pecsétje a magyar korona országainak egyesített czímere ezzel a körirattal: »Magyar főudvarnagyi biróság Budapesten«. A magyar főudvarnagyi bíráskodásnak, mint magyar állami intézménynek szervezetét betetőzi az 1. §. utolsó bekezdése, mely szerint a magyar főudvarnagyi biróság felebbviteli bíróságai: a budapesti kir. Ítélőtábla és a kir. Curia. Ezzel egyszersmind a törvényjavaslat a főudvarnagyi biróságot az általános bírósági szervezetbe is beleilleszti. \" 2. §. • • A 2. §. meghatározza azoknak a személyeknek a körét, a kikre á magyar főudvarnagyi biróság birói hatósága kiterjed. Ide tartoznak első sorban a királyi ház tagjai. Ők azok, a kiknek részére ez a kivételes biróság tulaj donképen rendelve van.