Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-504. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról

186 504. szám. magát az anyakönyvi kiigazítást is első sorban közigazgatási útra utalja. Elesik tehát minden indok arra, hogy az észrevétel nélkül s az észrevétellel aláirt bejegyzés között a jogkövetkezmények tekintetében továbbra is különbség tétessék. Az anyakönyvvezető azon ténye ellenében viszont, ha az a hatáskörébe tartozó s nem házassági kihirdetési-e vagy a házasságkötés körüli közreműködésre vonatkozó valamely cselekményt megtagad, a birói úton való jogorvoslat ejtetett el. Mert a kérdéses esetekben csak annak elbírálásáról lehet szó, hogy az anyakönyvvezető valamely tőle kért jogcselekmény megtételére a törvény vagy a szabályok által kötelezve van-e vagy sem. Az e téren felmerülhető kérdések tehát mind administrativ természetűek. 18. §. Az anyakönyvvezető aláírásával lezárt anyakönyvi bejegyzések kiigazításának elrendelését, mely ez idő szerint a felügyelő hatóság részéről történő előkészítés után az ugyancsak közigazgatási úton készült kiigazítási tervezet nyomán kizárólag birói úton történhetik, e törvényjavaslat első sorban közigazgatási útra utalja azzal a czélzattal, hogy a kevés kivétellel egyszerű ténykérdések elbírálására szorítkozó eljárás gyorsabban s a hatóságok kevesebb megterhelésével legyen lefolytatható. Az esetleg felmerülhető jogkérdésekre tekintettel a javaslat a felügyelő hatóság másodfokú határozata ellen a birói jogsegély igénybevételét is biztosítja. 19. §. Ha a törvénytelen gyermek atyja és anyja házasságra lépnek s az előbbi a gyermeket elismeri, az anyakönyvi törvény 43. §-a szerint csak ezek a tények jegyezhetők be a gyermek születési anyakönyvébe. A törvény esítés nem, illetőleg csak birói Ítélet alapján. Ennek folytán a gyermek mindaddig, a mig a törvényesítés birói Ítélettel meg nem állapíttatik, jóllehet az utóházasság törvényesítő hatása hazai jogfelfogásunk szerint is ipso jure beáll, az utóházasságnak jogi előnyeit egész teljességben nem élvezheti. Ezen az élénken érzett hiányon óhajt a 19. §. utolsóelőtti bekezdésében felvett rendelkezés segíteni, azzal a czélzattal, hogy a gyermek illetékes birói döntésig — melynek az anyakönyvi feljegyzés egyáltalában nem praejudikál — legalább a vélelmezett törvényesítés külső bizonyítékának birtokába jusson, s ez által a méltatlanul reá nehezedő társadalmi ós jogi hátrányok alól a javaslat 16. §-ába felvett rendelkezés segélyével is felszabadíttassék. A törvényesítés anyakönyvi feljegyzésének elrendelését a kibocsátandó utasításban legalább egyelőre a belügyminister hatáskörébe szándékozom utalni. . 20. §. . A halvaszülötteknek és szülés közben elhaltaknak mindkét anyakönyvbe való feljegyzését semmi érdek nem követeli. A lehető egyszerűsítést kívánja tehát a javasolt módosítás elősegíteni.'.