Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-504. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról

184 504. szám. A bejegyzések külső alakszerűségeinek a törvényjavaslatban tervezett egyszerűbbé tételével azonban a rovatos forma előnyei lépnek előtérbe. S az egyszerűsítésre irányuló törekvésből kiindulva, a rovatos forma javára dönti el a választást az a körülmény, hogy az anyakönyvi bejegyzéseknek a jegyzőkönyvi szerkezetből kifolyó jelen terjedelme mellett úgy az első, mint a másodpéldányú anyakönyvek nagy tömegének elhelyezése komoly gondot okoz, s pár évtized múlva egyes anyakönyvi hivatalokban, de különösen a törvényhatósági levéltárakban új helyiségek berendezésére kényszeríthet. A rovatos minta szerinti anyakönyvezés ellenben az elhelyezés kérdését lényegesen megkönnyíti. Míg ugyanis a mai rendszer mellett egy 600 lapos anyakönyvbe 600—600 születési és halálozási eset és 300 házasságkötés vezethető be: addig a rovatos mintájú, ugyanily terjedelmű születési és halotti anyakönyvbe 1800—1800, s a házassági anyakönyvbe 900 eset lesz bevezethető. A jelenlegi jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvek helyett tervezett rovatos mintájrí anyakönyvekben a születési és halotti bejegyzéseknél a bejelentő felek külön megnevezve nem lesznek, sem az anyakönyvi cselekményeknél megjelentek személy-azonosságáról szerzett meggyőződés, sem az a körülmény, hogy az anyakönyvvezető a bejegyzést a megjelenteknek felolvasta s a szükséghez képest magyarázta s hogy a megjelentek a bejegyzést helybenhagyták és aláirtak, felemlítve nem lesz. Nem lesznek továbbá felvéve: a) a születési anyakönyvi bejegyzésbe a bejegyzés helye, a gyermek születésének órája, valamint a szülők születési helye; b) a házassági anyakönyvi bejegyzésbe a házasulok születési helye, a szülők állása (foglalkozása) és lakhelye, s a házasságkötési tanuk kora és állása (foglalkozása) ; c) a halotti anyakönyvi bejegyzésbe a bejegyzés helye, az elhalt születési helye s szüleinek állása (foglalkozása) és lakhelye. Mindezen körülmények és adatok kihagyása a lehető egyszerűsítés érdekében történnék ós sem a hitelességet nem érinti, sem a személyállapotra vonatkozó adatok teljességéhez fűződő köz- és magánérdekek rovására nem esik. Mert a személyazonosság megállapítása s a bejegyzés felolvasása és helybenhagyása tekintetében a lényeg csak az, hogy mindez megtörténjék. Az anyakönyvvezetőnek idevonatkozó kötelességei pedig nem változnak. A házassági anyakönyvben a megjelentek a tervezett új anyakönyvi minta szerint is meg lesznek nevezve; a születési és halotti anyakönyvi bejegyzéseknél pedig a bejelentő neve kitűnik az aláírásból, vagy ha a bejelentő az aláírást megtagadná, vagy aláírás helyett kézjegyet tenne, az anyakönyvvezető erre vonatkozó megjegyzéséből. Az a), b), c) pontok alatt felsorolt adatok nem lényegesek, sőt a születési és halotti anyakönyvekben a bejegyzés helyének megjelölése felesleges is, mert a bejegyzés ezen anyakönyvekben mindenkor az anyakönyvvezető székhelyén történik. . A halotti anyakönyvi adatok között az elhalálozás órája, az elhalálozás időpontjának közelebbi meghatározásához fűződhető jogi érdekekből fentartatott. Minthogy azonban az elhalálozás időpontjának ily pontos megjelölése néha nehézségekbe ütközhetik, a törvény végrehajtása iránt kibocsátandó utasításban intézkedni szándékozom, hogy az elhalálozás órája az esetre, ha az egész bizonyossággal meg nem határozható, hagyassák el, s csak a napszaka jelöltessék meg, melyben az elhalálozás történt.