Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-504. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról

182 504. szám. korona összegnek jövőre miként leendő felhasználása tekintetében »a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról« egyidejűleg benyújtott törvényjavaslat Indokolása tartalmazza a részleteket. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek közelebbi indokait a következőkben van szerencsém ismertetni. Az 1. §. második bekezdésében foglalt felhatalmazásra azért van szükség, mert jövőre sem lesz kikerülhető az, még az ez idő szerint jegyzőséget nem alkotó anyakönyvi kerületeknek a 24. §. szerint tervezett átalakítása után sem, hogy egyes, a községek közötti összeköttetés vagy az egyházi beosztás miatt kivételessé vált esetben a közigazgatási beosztástól eltérő anyakönyvi beosztás létesíttessék. Jelenleg 26 oly puszta és telep van, mely ugyanazon közigazgatási járás más községéhez, 53 község, 35 puszta és telep, mely ugyanazon vármegyének más járásbeli községéhez, 9 község, 7 puszta és telep, mely más vármegyebeli községhez, 2 község, mely törvényhatósági joggal felruházott városhoz ós 26 község, 3 puszta és telep, mely rendezett tanácsú városhoz van anyakönyvi tekintetben csatolva. 2. §. . A 2. §. azon rendelkezése, hogy minden községi (kör-) jegyző egyúttal anyakönyvvezető legyen, azon előnyök mellett, melyekről az Indokolás általános részében szóltam, arra is alkalmas, hogy megszüntesse azon elvi szempontból nem helyeselhető különbséget, mely eddig egyes jegyzők között az anyakönyvvezetői megbízatás tekintetében — a községjegyzői állás súlyának és erkölcsi színvonalának rovására — fennállott, s mely egyes jegyzőknek részint teljes mellőzésében, részint hatáskörüknek korlátozásában nyilvánult. Arról, hogy ki tekinthető rendszeresített álláson alkalmazott segédjegyzőnek s így állásánál fogva anyakönyvvezető-helyettesnek, »a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról« szóló törvényjavaslatban van bővebben szó. 3. és 4. §§. Az anyakönyvi szervezet úgy a törvényhatósági joggal felruházott, mint a rendezett tanácsú városokban általában érintetlenül maradván, az anyakönyvvezetőket és helyetteseket itt továbbra is a belügyminister nevezi ki. Nem láttam ugyanis czélszerűnek a városi anyakönyvvezetést illetőleg fennálló mai állapoton bárminemű változást javaslatba hozni mindaddig, míg ez a kérdés a városi közigazgatás rendezésével kapcsolatban véglegesen megoldható nem lesz. Viszont a községi hivatali köteléken kívül állók köréből, mérsékelt tiszteletdíj mellett alkalmazandó községi anyakönyvvezetőjhelyettesek kinevezésének csak a helyi és személyi viszonyokkal közvetlenül ismerős főispán kezeiben lehet helye; annál is inkább, mert a kérdéses helyetteseknek a minister által történő kinevezése az ide vonatkozó felterjesztések egyszerű elfogadására szorítkozó alakiságnál egyébnek úgyis alig tekinthető. A fent jelzett szakaszokban csakis oly anyakönyvi kerületekről lévén szó, a melyekben segédjegyzői állás nincs szervezve, tehát a melyekben mindenesetre a legegyszerűbb életviszonyokra lehet következtetni: indokoltnak mutatkozik az is,