Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-504. Törvényjavaslat, az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. t.-cz. módosításáról
504. szám. 179 Melléklet az 504. számú irományhoz. Indokolás, „az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-cz. módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. E törvényjavaslat szerves kapcsolatban áll »a községi ós körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról« szóló, egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslattal, s közvetve a köztisztviselők fizetésének általános rendezésével is. Minthogy ugyanis az általános fizetésrendezós az államkincstárra nézve jelentékeny megterheltetéssel jár: egyúttal gondoskodni kellett a rendelkezésre álló összes erőforrások megfelelő kihasználásáról is. Gondoskodni kellett nevezetesen arról, hogy az állam által jelenleg az anyakönyvezésre fordított költségek tiílnyomó része — a községi hivatali kötelékben nem álló anyakönyvvezetők és helyettesek mostani tiszteletdíjának megszüntetése mellett — a jegyzői és segédjegyzői illetmények felemelésére, illetőleg a hol és a mennyiben ez összegek eddig is jegyzői és segédjegyzői állások fentartására fordíttattak, a szükséghez képest a községi közigazgatás támogatására legyenek fordíthatók. Ez viszont csak úgy történhetik meg, ha az anyakönyvvezetési ügy a községi közigazgatási teendők közé beillesztetik s a községi (kör-) jegyzők és segédjegyzők hivatalos teendői közé soroztatik; a mi másrészt magának az anyakönyvezésnek egyszerűbbé tételét igényli, hogy az anyakönyvi teendők a jelenleginél kevesebb munkával legyenek elláthatók. E kettős czél: az anyakönyvi szervezetnek a községi szervezetbe való teljes beolvasztása és az anyakönyvezésnek ezzel kapcsolatos egyszerűbbé tétele jelöli meg egyszersmind a tulaj dónképeni határvonalat is, a meddig e törvényjavaslat az anyakönyvi törvény módosítása tekintetében elmenni kivan. Nem terjeszkedik ki tehát a törvényjavaslat sem a törvényhatósági joggal felruházott s a rendezett tanácsú városok anyakönyvi szervezetére, sem az A. T. anyagi jogszabályainak szélesebb körére. Az utóbbiak közül majdnem kizárólag csak azokat érinti, a melyek az anyakönyvi szervezetnek a községi közigazgatással szorosabb kapcsolatba hozatala s az egyszerűsítés szempontjából igényelnek módosítást. Legkevésbbé érintik pedig a tervezett módosítások az anyakönyvi jogintézmény alapjait, azokat a sarkalatos alapelveket, melyekre a törvényhozás az 1894: XXXIII. t.-czikk megalkotásakor helyezkedett, s melyek a gyakorlati élet próbáját közel egy évtizeden át szilárdan kiállották. A községi anyakönyvi szervezet átalakítását e törvényjavaslat akként tervezi, hogy minden nagyközség és körjegyzőség lehetőleg egy-egy anyakönyvi kerületet alkotva, mindenütt a községi (kör-) jegyző legyen az anyakönyvvezető s a hol van, 23*
