Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

503. szám. 157 folytán az anyakönyvi közigazgatás terén keresztülviendő szervezeti és felügyeleti egyszerűsítések révén, valamint az államot terhelő anyakönyvi dologi kiadásokra előirány­zott összegek leszállításával más megtakarítások is eszkö­zöltetnek: ezentúl anyakönyvi kiadások fejében együttvéve előreláthatólag csak 581.287 K fogja a belügyi tárczát terhelni; a 2,432.389 K-ból ekként fenmaradó 1,851.102 K tehát a községi jegyzők és segódjegyzők illetményrende­zéseinek költségeire fordítható; az utóbbi összegnek a fen­tebb kimutatott 4,475.729 K-ból való levonása után a törvényjavaslattal tervezett jegyzői és segédjegyzői illetményrendezésből, valamint az új segéd­jegyzői állások ós jegyzőségek szervezéséből kifolyólag . . 2,624.627 K új kiadás hárul az államkincstárra. Figyelembe véve azon­ban azt a körülményt, hogy az anyakönyvi személyi pótlék czímén fentebb 5. b) pont alatt 125.000 koro­nával számbavett kiadás fokozatosan apad, sőt idővel tel­jesen megszűnik, illetőleg a korpótlékba beolvad; valamint figyelembe véve azt is, hogy a 20%-on aluli pótadóval terhelt községeknek a jegyzői és segédjegyzői fizetés kiegészítéshez hozzájárulása czímén (4. §.) mit sem vettem jelenleg még számításba: a tényleges többszükséglet végered­ményben a két és fél millió koronát meghaladni nem fogja. Tájékozásul megjegyzem még, hogy a törvényjavas­latban tervezett intézkedések életbeléptetésével a jegyzők és a községekben alkalmazott segédszemélyzet (segédjegyző, irnok, díjnok) összes személyi járandóságaihoz a községek és az állam hozzájárulási aránya következőképen alakul: 1. a községek terhére esik: a) a jegyzők javadalmazása czímén (a lakbéreket nem számítva) (6,681.921 — 970.018) 5,711.903 K, / b) a községi segédszemélyzet díjazása és a jegyzőknek kisegítő erő alkalmazására adott hozzájáru­lás fejében (2,593.000 + 360 .000) 2,953.000 K együtt . . . 8,664.903 K, 2. az állam terhére pedig a fent kimutatott .... 4,475.729 K, esik. Egybevetve ezt a két főösszeget, kitűnik, hogy az összes kiadásokhoz a községek 66°/ 0-kal, az állam pedig 34%-kal fog e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén járulni. 11. §. A jegyzők nyugdíjügyének végleges rendezése az állam támogatása nélkül alig történhetik meg. A rendezés azonban előreláthatólag oly lényeges terhet fog az államra róni, hogy e megoldást nem köthettem össze a jegyzői javadalmazás

Next

/
Thumbnails
Contents