Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

154 503. szám községbe is — avagy ugyanazon nagyközségbe, de másik jegyzői állásra, pl. főjegyzői állásra választatik meg, feltéve, hogy az átlépés egyik állásból a másikba közvetlenül történik, vagyis a nélkül, hogy ennek folytán a jegyzői szolgálat folytonossága megszakítást szenvedne. Természetesen csakis a jegyzői (nagyközségi jegyzői, nagyközségi főjegyzői, illetőleg körjegyzői) szolgálat vétetik figyelembe, a segédjegyzői, tehát már nem ugyanolyan minőségben eltöltött szolgálat, valamint a helyettesi minőségben eltöltött szolgálati idő ellenben nem. A segédjegyzőket azért nem szükséges korpótlékban részesíteni, mert e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén annak rendelkezései folytán a segédjegyzői minőség jövőben a jegyzői pályának csak kezdete lesz, a korpótlékban való részesülés pedig csak az olyan állásokban indokolt, a hol a magasabb állásba jutás rendszerint ki van zárva. Korpótlékban nem részesülnek, illetőleg csak megfelelő arányban részesülnek azok a jegyzők, a kiknek a törvényes minimumot meghaladó javadalmazásáról községük gondoskodott. Például az a jegyző, a kinek a községtől élvezett javadalma 1700 koronát tesz ki, csak a tizedik, a kinek a községtől élvezett javadalma 1800 korona, csak a tizenötödik, a kinek a községtől élvezett javadalma 1900 korona, csak a huszadik szolgálati évének elteltétől kezdve részesül korpótlékban, a kinek pedig a községtől élvezett javadalma legalább 2000 korona, az korpótlékban az állam részéről egyáltalán nem részesülhet. Az a jegyző, a kinek a községtől élvezett jövedelme például 1650 korona, ötödik szolgálati évének elteltétől kezdve csupán 50 korona korpótlékban, tizedik szolgálati évének elteltétől kezdődőleg pedig 150 korona korpótlékban részesül, s ígj tovább. Arra nézve, hogy a jegyzői korpótlókok az 1904. évben mily összeggel terhelik meg az állam költségvetését, tájékozásul szolgál a 7. számú mellékleten közölt kimutatás. E szerint az egész országban korpótlékban részesül 2996 jegyző s a korpótlékok összege összesen 666.551 koronát tesz ki. Átlag véve tehát egy jegyző 222 K korpótlékot kap. Ezen számadatok azonban, épen úgy, mint a 2. §-hoz mellékelt 5. számú kimutatás adataira nézve is megjegyeztem, nem végleges, hanem csak maximális adatok. Ezen számadatok épen úgy, mint az 5. sz. kimutatás adatai, kisebbedni fognak az által, hogy a jegyzői földhaszonélvezetek nem a kataszteri tiszta hozadék hanem a valóságos átlagos jövedelem alapján fognak az új törvény végrehajtása során számításba vétetni. A terményjárandóságok pénzbeli egyenértéke szintén pontosabban fog megállapíttatni. A 8. sz. melléklet feltünteti, hogy azok a községi jegyzők, a kik fizetéskiegészítésben nem részesülnek, de korpótlékban igen, azaz a kiknek jelenlegi javadalmazása 1600—2000 korona között van, mily összeg erejéig részesülnek földhaszonélvezetben a kataszteri tiszta hozadék alapján számítva és terményjárandóságban. Ezen jegyzők által haszonélvezett ingatlanok kataszteri tiszta hozadéka az egész országra nézve összesen 53.384 koronát tesz ki. A jegyzői korpótlékok czímén az államra háruló és a 7. sz. kimutatásban feltüntetett összeg tehát a 8. sz. kimutatásban feltüntetett összegnek mintegy kétszeresével fog kevesebb lenni (v. ö. 2. §-hoz írt indokolással), vagyis a tényleges korpótlókok 1904. évi összege mintegy 559.783 K-ra tehető. A következő években ez az összeg a jelenlegi létszám mellett is bizonyos mértékben talán emelkedni fog, mert a jobb javadalmazás előreláthatólag a jegyzők hosszabb tartamú szolgálatát vonja maga után. De lényeges különbség mégis aligha lesz, mert az az arány, a hogyan a jegyzők az egyes korosztályokban most megoszlanak, jövőre is körülbelül megmarad.