Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1901-483. Törvényjavaslat, a budapesti helyi érdekű vasutak buda-pest-czinkota-kerepesi vonalát és a magyar királyi államvasutak budapest-kőbányai vonalát összekötő helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
483. szám. 407 A csonka vágány költségének magassága pedig abban találja indokolását, hogy ez a vágány idegen telken, tehát kisajátítandó területen épül, mely telek, tekintve, hogy az rakodó területül is fog szolgálni, egymagában 30.150 korona kisajátítási költséget igényel, s hogy e kisajátítandó telek egészben feltöltendő, s a kocsiközlekedés czóljaira kőalappal és kavicsolással, illetve kövezéssel látandó el. A szóban levő létesítmények építési tőkéje — a tisztelettel előadottak értelmében— 116.000 koronában állapíttatván meg, a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság vonalainak építési és üzletberendezési tényleges össztőkéje az 1895. évi XXI. törvénybe beczikkelyezett egyesített engedélyokirat ós az ahhoz 1899. évi július hó 31-én kiadott függelék 6. §-ában megállapított 4,034.800 forint, vagyis 8,069.600 koronányi tényleges tőke beszámításával 8,185.600 koronára felemeltetnék. Megengedtetnék egyúttal, hogy az engedélyes társaság engedélyokiratának 6. §-a értelmében megszabott és 4 1 / 2 °/o osztalékra jogosító részvényekből álló alaptőkéjét 116.000 koronával felemelhesse s ez összeg erejéig szintén 4 1 / 2 % osztalékra jogosító, egyenkint 200 koronáról szóló egynemű részvényeket bocsáthasson ki. Az összekötő helyi érdekű vasút engedélyének tartama a tisztelettel említett I. függelék keltének napjától, vagyis 1899. évi július hó 31-étől számítandó, egymásután következő 90 esztendőben állapíttatnék meg, mi mellett azonban kiköttetnék, hogy a mennyiben a kereskedelemügyi minister a társaság meghallgatása után az összekötő vasutvonalat közérdekben áthelyezendőnek, átépítendőnek, vagy eltávolítandónak találná, a társaság saját költségén köteles lesz a vonalat átépíteni, vagy e vágányokat e vonalon eltávolítani és az elfoglalt területet a korábbi állapotba helyezni. Az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkek által biztosított adózási kedvezmények az összekötő vasútra nézve a fentebb idézett I-ső engedélyokirat-függelék keltétől számítandó törvényes határidőben járnának le. A többször említett I. függelék építési és üzletberendezési feltótelei egyebekben az engedélyezni szándékolt létesítményekre nézve is érvényesíttetnének. Miután a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság a 10.000 koronában megszabott engedélyezési biztosítókot letette, és az összekötő vasút létesítése iránt kötelezettséget vállalt: e vasút kiépítése biztosítottnak tekinthető. A tisztelettel előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy miután az összekötő h. é. vasút kiépítése, illetve építési munkálatainak mielőbbi megkezdhetése úgy a székes főváros élelmezésének, mint az említett községek lakosságának forgalmi érdekeivel, tehát közérdekekkel indokolt szükséget képezett, hivatali elődöm a budapesti h. ó. vasutak részvénytársaságnak ideiglenes engedélyt adott arra, hogy a vasút építési munkálatai még a tisztelettel benyújtott törvényjavaslat törvényerőre emelkedése, és az engedélyokirati II. függeléknek ezen az alapon leendő kiadása előtt ugyan, azonban kizárólag az engedélyt kérő vasúttársaság felelősségére, illetve kárára és veszélyére, nemkülönben a szerzett jogok sérelmének kizárásával, megkezdhetők legyenek. A fentebb tisztelettel előadottak alapján az összekötő helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt Képviselőházhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, és hasonló czólból a Főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1904. évi január hó 4-én. Hieionymi Károly s, k., kereskedelemügyi m. kir. minister.
