Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1901-482. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Kaba-nádudvari helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában
378 482. szám. A bemutatott műszaki műveletek alapján a tervezett vasút közigazgatási bejárása 1900. évi augusztus hó 22-én, — az engedélyezési tárgyalás pedig 1901. évi február hó 14-én megtartatott, mely alkalommal, — valamint az azt követő tárgyalások során a helyi érdekű vasút engedélyezésére, — építésére és üzletberendezésére vonatkozó feltételek tekintetében eredményes megállapodások jöttek létre. Miután Berger Jenő tervező okleveles építész a kaba-nádudvari helyi érdekű vasútnak a megállapított feltételek szerint leendő megépítésére és üzletére a múlt év deczember havában kötelezettséget vállalt s a kikötött 30.000 koronányi biz•/. tosítékot is letette, a vonatkozó és "/'. alatt tisztelettel mellékelt engedélyokiratot hivatali elődöm nevezettnek mint engedélyesnek az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényczikkek 1. §§-ai alapján kiadta. Ezen engedélyokirat határozmányait, melyek általában véve megfelelnek a helyi érdekű vasutak engedélyokirataiban felvétetni szokott rendelkezéseknek, a következőkben van szerencsém ismertetni: A tisztelettel csatolt vázlatrajzban feltüntetett helyi érdekű vasútvonal hossza 8*8 km. A pálya szabványos nyomtávval létesítendő, s akként rendezendő be, hogy azon a vonatok óránként 40 km. maximális sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 2°/ 0 o-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője pedig a nyilt pályán 250 méterben állapíttatott meg. A folyóméterenkint 23'6 kilogramm súlyú aczélsinek függő sinkötós alkalmazása mellett oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kgm-ot meg ne haladjon. A megfelelően átalakítandó és kibővítendő Kába csatlakozási állomáson kivül a pályán Bojár-Hollós rakodó megállóhely 200 méter hoszszal, valamint Nádudvar vég- és mozdonyállomás 350 méter hoszszal lesz létesítendő. Az építési munkálatok befejezésének, illetve a pálya közforgalomba helyezésének határideje az engedélyokirat keltétől számítandó egy évben állapíttatott meg. A helyi érdekű vasút megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére szükségelt tényleges tőke 570.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 64.772 koronában állapíttatott meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére készpénzben 44.000 korona, tartalékalap képzésére pedig a helyi érdekű vasútnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben is letehető 7.000 korona fordítandó. A tőkének pályakilométerenkónti viszonylagos magassága, eltekintve azon körülménytől, hogy a földárak magassága folytán a kisajátítás költségeit kilométerenkint átlag 4.702 koronával kellett előirányozni, főleg abban találja magyarázatát, hogy a csatlakozási költségek már magukban véve, kilométerenkint 4.091 koronára rúgnak, s hogy a létesítendő rakodó megállóhely s illetve vég- és mozdonyállomás költségei a vasút építési és üzletberendezési tőkéjét a vonal 8*8 kilométernyi építési hosszához képest aránytalanul terhelik. Az 570.000 koronányi tényleges építési ós üzletberendezési tőkének 35 0 / 0-a vagyis 199.500 korona az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-a értelmében törzsrészvények,— 65°/ 0-a vagyis 370.500 korona pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján fog beszereztetni. A 199.500 koronányi törzsrészvénytőke fedezetére Hajdú vármegye 40.000 koronányi, Nádudvar nagyközség 60.000 koronányi, vagyis összesen 100.000 koronányi hozzájárulást ajánlottak meg. A helyi érdekű vasút kiépítésének biztosítása, illetve a törzsrészvény-tőkénél mutatkozó hiány megszüntetése czéljából az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §§-ai alapján megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások engedélyeztettek:
