Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1901-477. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év III-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902-ik évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903-ik évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanez évi május hó 1-jétől-szeptember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában

477. szám. 345 molására fordíttatott, az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 131. §-ának rendelkezésén alapszik, a mennyiben behajthatatlanság esetében az átfutó követelés a valódi kezelés utján egyenlítendő ki, hol is a megfelelő tétel, ha a költségvetésbe felvéve nem volt, mint előirányzat nélküli kiadás nyer elszámolást. 30. czímhez. (A hegyvidéki földmivelő nép segélyezésére.) Az e czímen kimutatott előirányzat nélküli kiadásokra nézve megjegyzi a minister, hogy azok az 1903. évi költségvetési előirányzatba felvétettek, minthogy azonban utalványozásukat részben közgazdasági szempontokból, részben szolgálati okokból a folyó évi előirányzat törvényerőre emelkedésóig elodázni nem lehetett, illetőleg az elodázás az ezzel esetleg járó károsodások miatt indokoltnak nem mutatkozott, ezek a tótelek egyelőre az előirányzat keretén kivül voltak elszámolandók. A folyó évi költségvetésről szóló törvény életbe léptekor azonban azon fejezet, czím és rovat hitele terhére fognak átszámoltatni, a mely alatt előirányozva vannak. B) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások: XII. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A 3. rovaton kimutatott ujabb előirányzat nélküli kiadásnak az az indoka, hogy a Budapesten alkalmazott nős vagy családos altiszteknek és szolgáknak 1896. évtől kezdve engedélyezett rendkívüli segélyek az 1903. évi költségvetési előirányzatból kihagyattak azzal az indokolással, hogy a tervezett fizetésjavítás folytán elesik a szüksége annak, hogy az altisztek és szolgák továbbra is rendkívüli segélyben rószesíttessenek. Minthogy az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek ujabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat a bekövetkezett politikai viszonyok miatt törvényerőre nem emelkedett és a Budapesten alkalmazott nős vagy családos altisztek és szolgák abban az esetben, ha a folyó évben a már évek pta élvezett segélyezésben nem részesülhetnének, az eddiginél kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe jutottak volna, a ministertanács határozata alapján az eddig élvezett 10°/

0-os rendkívüli segélyek a korábbi módozatok mellett kiutalványoztattak s egyelőre előirányzat nélküli kiadásként számoltattak el. E rendkívüli segélyek a fizetések ujabb szabályozásával kapcsolatosan esetleg engedélyezendő rendkívüli pótlékba betudatván, a kiadás ez utóbbi javaslatnak elfogadása esetén az államháztartás mérlegén nem változtat. 7. czímhez. (Állattenyésztés, havasi és tejgazdaság.) A 2. rovaton kimutatott ujabb előirányzat nélküli kiadás onnan származik, hogy a hegyvidéki lakosság között kiosztott tengerinek költségét, miután ily kiadásról a költségvetésben gondoskodni nem lehet, a ministertanács hozzájárulásával az előirányzat keretén kivül kellett elszámolni. Ugyanis a hegyvidéket fenyegető ínség enyhítése és megelőzése végett a még 1902. év folyamán megindított tevékenység folytatása és kiegészítéseként gondoskodni kellett arról, hogy az életfenntartáshoz feltétlen szükséges tengeri az állam közvetítésével szolgáltattassék ki, mivel a lakosságnak nagy része a szükséges terményt nagy uzsoraárakon lett volna kénytelen beszerezni. Megjegyzi még a minister, hogy a beszerzett tengeri szállítási és kezelési költségektől, valamint az esetleges veszteségektől eltekintve — az államnak megtérül. Képvh. iromány. 1901 -1906. XXX. kötet. 44