Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1901-477. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év III-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902-ik évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903-ik évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanez évi május hó 1-jétől-szeptember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában
342 477. szám. XIX. fejezet. 8. czímhez. (Magyar királyi •postatakarékpénztár.) Az 5. »Nyugdíjak« rovaton utalványozott összeg a tényleges szükségletnek felel meg. B) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások: XI. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A 4. rovat alatt a Budapesten alkalmazott és szolgálattételre beosztott nős vagy családos altisztek és szolgák rendkívüli segélyezésére fordított és előirányzat nélküli kiadásként elszámolt összegek utalványozását az tette szükségessé, hogy a tisztviselők, altisztek és szolgák fizetésének emelésére vonatkozó törvény életbeléptetése 1903. évre contempláltatván, tekintettel bekövetkezendő jobb javadalmazásukra, az 1903. évi előirányzatba nem vétettek fel azok a drágasági pótlékok, melyek eddig a fővárosi nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel a fővárosban élő nős vagy családos altisztek és szolgák segélyezésére eddig előirányozva voltak. Mivel azonban a fizetésemelésre vonatkozó törvényjavaslat a törvényhozás által tárgyalható nem volt, nehogy ez okból az altisztek ós szolgák még az eddiginél is súlyosabb anyagi viszonyok közé kerüljenek, eddigi drágasági pótlékaik részükre folyósíttattak s előirányzat nélküli kiadásként számoltattak el. Ugyané czím alatt az 5. rovaton az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás költségeire szintén előirányzat nélküli kiadásként utalványozott 178 K 15 f-re vonatkozólag megjegyzi a minister, hogy — a mint azt Magyarországnak a párisi kiállításon való hivatalos részvételével járó költségekről és az azok fedezésére szolgáló bevételekről az 1901. évi zárszámadás során bemutatott jelentésében a törvényhozásnak már tudomására hozta, nemkülönben tárczájának 1902. évi zárszámadása megokolásában is felemlítette — a párisi kiállítás czímén a már megejtett elszámolás után is merülnek még fel oly kiadások, melyek a dolog természete szerint nem voltak kellő időben utalványozhatok. A fenti összeg ily természetű kiadás, mely azonban fedezetre talál a kiállításból származó, a leszámolásig be nem hajtott, de biztosított követelésekből befolyó összegekben. 2. czímhez. (Ipari és kereskedelmi emelők.) A 2. rovat alatt a budapesti városligeti iparcsarnok tatarozási és az iparcsaraok udvarán emelendő irodahelyiség építési költsége czímén elszámolt előirányzat nélküli kiadást ezen munkálatoknak sürgős és elodázhatatlan volta indokolja. Az iparcsarnok ugyanis, mely még az 1885. évi országos kiállítás czéljaira épült, csak az 1896. évi országos kiállítás alkalmával lett nagyobb javításoknak és tatarozásoknak alávetve; azóta ily természetű munkálatok nem foganatosíttattak, úgy, hogy azokat a csarnokban elhelyezett értékes kiállítási tárgyak kára nélkül tovább mellőzni már nem lehetett. Az új irodaépületre pedig azért volt sürgős szükség, mert az iparcsarnok egyik udvarában elhelyezett favázas irodaépület az idő viszontagságai folytán oly rossz, illetve teljesen használhatatlan állapotba került, hogy abból a személyzetet haladék nélkül kitelepíteni s az épületet lebontani kellett. Mivel pedig az irodahelyiségre már a tavaszszal megnyíló állandó kiállítás megnyitásának idejére nélkülözhetetlen szükség volt, annak felépítését sem lehetett elhalasztani. Ilyen körülmények között a ministertanács hozzájárult ahhoz, hogy az említett munkálatok végrehajtassanak s a felmerülő költségek mint előirányzat nélküli átmeneti kiadások számoltassanak el.
