Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1901-477. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év III-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902-ik évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903-ik évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanez évi május hó 1-jétől-szeptember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában

330 477. szám. pécsi vasút megváltása folytán elvállalt elsőbbségi kölcsön-adósságnál a »Tőketörlesztés* rovaton még ez évi április havában vagyis az indemnity érvénye alatt 3.200 K-val több utalványoztatott, mint az 1902. évi állami költségvetésben előirányozva volt. Ez a túlkiadás, miként már a folyó év II. negyedéről előterjesztett hiteleltérési kimutatások során előadatott (430. sz. képviselőházi iromány), abban találja magyarázatát, hogy a kölcsönnek évi annuitásaiban a törlesztési hányad természetszerűleg terminusról-terminusra növekszik, a kamatszükséglet pedig kisebbbedik. A »Tőketörlesztés« rovaton mutatkozó túlkiadásnak e szerint a »Kamatok« rovaton szükségkép arányos összegű megtakarítás felel meg. Ugyané czímen, valamint a többi czímek nagyobb részénél a folyó év májusszeptember hónapjaiban törvényes felhatalmazás nélkül teljesített utalványozásokra nézve pedig megjegyzi a minister, hogy ezen utalványozásokat feltétlenül teljesíteni kellett, mert érvényben levő régebbi törvényeken, illetőleg szerződéseken alapultak és elodázhatok nem voltak. S-ik melléklet a 477. számú irományhoz. ITJ-hoz. Indokolás, a kereskedelemügyi ministernek 1903. évi deczemher hó 3-án 6.511 /elii. szám alatt az állami számvevőszékhez intézett átirata szerint: Rendes kiadások: X. fejezet. Az »Előlegezések a vasúti kamatbiztosítás alapján« fejezetnél a folyó év III. negyedében 736.952 K 40 f utalványoztatott költségvetési felhatalmazás nélkül. Ezen nagyobb összegű utalványozás oka az, hogy a kassa-oderbergi vasút a folyó év első felében az előirányzottnál nagyobb államelőleget vett igénybe; ennek szüksége egyrészt az által állott elő, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében e vasút bevételei az előirányzott összegen alul maradtak, — másrészt, mivel az óv elején előfordult nagy hózivatarok által okozott hó-eltakarítási költségek, továbbá a felépítményi munkák legnagyobb részének az óv első felében törtónt végrehajtása jelentékenyen nagyobb összeget igényeltek az ezen időre előirányzottnál; végül emelte az előleg-szükségletet az a körülmény is, hogy az államelőleg esedékessége időpontjában csakis e vasút magyar vonalain várható üzleti fölösleg vehető számításba, mig az osztrák vonalnak a magyar vonal állambiztosítása javára eső tiszta jövedelmi fölöslege figyelembe nem vehető, mivel azt megállapítani az időben még nem lehet. <